Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

Jenő. Harmincmillió magyarról álmodoznak, holott a statisztika csak tízmillió magyart mutatott ki. Szemük előtt Nagy Lajos birodalma lebeg, amelynek határait három tenger nyaldossa. Csodálatosképpen az eszme agitátorai nem is magyar származásúak. A történelemíró és publicista is német családból származik és nem kell nagyon viszszafelé mennie a generációkban, amelyek még magyarul sem tudtak. A politikában a nagytehetségű, de magyarságában elvakult Apponyi Albert legintranzigensebb harcosa a magyar imperializmus eszméjének. Talán legjobban Kristóffy József ismerte és jellemezte Apponyi Albert politikai célkitűzéseit. Kristóffy ezt írja róla: „A nemzetiségi kérdésben forró nacionalizmusa és harcos idealizmusa révén túlszárnyalja a szabadelvű párt kormányzati politikáját — holott ez a nemzetiségek ügyét már az utóbbi időkben sem kezelte Deák szellemében — s ezáltal azt éri el, hogy az egész országban egy túlhajtott és nagyralátó soviniszta szellem keletkezik, amely nem magyarajkú állampolgárainkat szomszédos fajrokonaik segítségének és támogatásának igénybevételére készteti." (Kristóffy József: Magyarország kálváriája, 34. oldal.) Széli Kálmán a jog, törvény és igazság jelszavával foglalta el a kormányt és ez a nem magyarajkú nemzetiségek körében sok reményt keltett. A parlamentbe szlovák képviselők kerültek, igaz, hogy jórésze a néppárt programjával. Kezük kötve volt, nemzetiségi kérdésben ez a párt, Zichy Nándor pártja semmivel sem volt türelmesebb, mint a kormánypárt, vagy a negyvennyolcas ellenzék. Kubina József, Bezkyd Antal, Skyčák Ferenc fogcsikorgatva adták meg magukat a párt szűk57