Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

„Slovenské Listy" című harcos hetilapot szerkesztette Rózsahegyen. A prágai és bécsi új bölcseletkörbe a budapesti jogász politikát és demokratikus agressziót hozott. Fontosabb volt neki is a gazdasági és szociális munka megszervezése, mint a cár atyuska és valamennyi bátyuska aranysujtásos egyenruhája. Az intelligenciának az a kötelessége, ha nemzeti munkát akar végezni, hogy leszálljon minden erők forrásához, a néphez, azzal keresse az érintkezést és azt tanítsa, világosítsa fel. A hlasisták szigorúbb kritikát követeltek a politikai életben éppen úgy, mint a költészetben, az irodalomban, a tudományban, a szociális munkában és az erkölcsi életben is. Kíméletlenül ki akarták pellengérezni azokat a közéleti, kultúrális és politikai „vezéreket", akik a népnyúzó magyar dzsentrivel pajtáskodtak, velük együtt ittak és szokásaikat felvették. Hodža a „Hlas" munkatársa A „Hlas" programja szinte forradalmi erővel hatott a fiatalságra, a népszerűbb „Slovenské Listy" pedig a tömegekre. Hodža különben elméleti cikkeit szintén a „Hlas"-ban helyezte el, s annak első számától kezdve politikai munkatársa lett. Tárgyai: demokrácia, szocializmus, román-szerbszlovák összetartás, a magyar demokrácia szerény kezdetének ismertetése a „Hlas" aktualitását csak fokozhatták. Az öregek passzivitásával szemben a lap erősen szociális tartalommal volt eltelve, teljesen demokratikus volt és minden téren a legerősebb aktivizmust követelte. Hodža ekkor ismerkedett meg a cseh irodalmi és politikai élettel, kü50