Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Mésodik fejezet: Harcok a magyar sovinizmus ellen

gyárral, amely Rákosi Jenő álmaiban harminc millióra nőtt fel, döntő befolyást gyakorolhasson nemcsak a Balkán-politikára, hanem a nagy európai politikára is. Kolera, mint a magyarosítás eszköze Az 1879. év XVII. törvénycikk behozza a magyar tanítást az összes elemi iskolákba és ezzel megkezdődik az erőszakos magyarosítás. A törvény indokolása farizeus módra az igazságra és emberiességre hivatkozik. Célja a magyar kormánynak ezzel a törvénnyel az indokolás szerint az lenne, hogy minden nem magyarajkú állampolgár a magyar nyelv elsajátításával nagyobb életlehetőségeket biztosítson magának. Mocsárv Lajos, az objektív magyar történetíró megállapítja, hogy ez az indokolás tisztességtelen képmutatás, mert az igazán nem tételezhető fel, hogy a magyarok nemes önfeláldozással konkurrenseket neveljenek maguknak a nem magyarajkú nemzetiségek fiaiból az állami hivatalok betöltésénél. Különben is a lakosságnak legfeljebb két százaléka jöhet számításba, mint állami hivatalnok. Hát ezért a két százalékért aztán igazán nem szükséges, hogy kötelezővé tegyék mindenki számára a magyar nyelv tanulását. Aki államhivatali pályára óhajtja fiát adni, az úgyis gondoskodni fog arról, hogy magyarul taníttassa. Tref ort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter ezzel a szigorú törvénnyel nem sok eredményt ért el, a kormány tehát más eszközökhöz fordult. Többek közt egy nagy nemzeti szerencsétlenséget is felhasznált céljainak elérésére. 1873-ban Trencsén megyében 32