Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok

árulta a hazát, kiszolgálta a császárt, a törököt, vagy akár az ördögöt is, az hazafi. Ellenben a paraszt, aki ezer esztendőn át védte a hazát, amelyből egy talpalatnyi sem volt az övé, most azonban a földreform útján pár holdhoz jutott, az hazaáruló. Csakhogy a gonosz példa is ragadós, az elámított és politikai pórázon vezetett nagy paraszti tömegek szeme felnyílt. Akik eddig némán szavaztak a kastélyok lakóinak listájára, elégedetlenkedni kezdtek. Rájöttek, hogy az urak merev negatív politikája a tömegeknek nem jó, legfeljebb a törvényhozó uraknak, és a republikánus tábor egyre erősbödött a „magyar pártok" dezertőrjeinek csatlakozásával. Szent-Ivány József új utakat keres Szent-Ivány Józsefet, a magyar nemzeti párt vezérét nemcsak ez a körülmény késztette arra, hogy hirtelen frontot változtasson és eddigi fegyvertársait, Szüllő Géza keresztényszocialista pártját cserben hagyva tárgyalásokat kezdjen a kormánnyal a magyar kisebbség jogos követeléseinek teljesítéséről. Az okos és politikailag iskolázott Szent-Ivány ugyan maga is az ezerholdasok osztályába tartozik, de lehetetlenség tőle bizonyosfokú jóhiszeműséget elvitatni. Bizonyára a jóakarat vezette most is abban a szándékában, hogy a magyar kisebbség számára azokat a jogokat kivívja, amelyek minden nemzeti kisebbséget kétségtelenül megilletnek. De a politikai okosság is azt diktálta, hogy az aktivista „A Reggel" nemzeti követeléseit túllicitálja. Ez a lap 1927 június 1-i számában négy pontban állítja fel követeléseit: 166