Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Örödik fejezet: A miniszterelnöki székben

amelynek földrajzi helyzete és a vele együtt élő nemzetek magasabb kultúrája kedvezőbb fejlődést biztosított, az új államalakuláskor magasabb mű­veltséget, alaposabb népoktatást és sokkal széle­sebbkörii középiskolai és felsőbb oktatást hozott az új egyesülésbe, mint a szlovákok, akiknek kultú­rája az évszázados küzdelmek alatt csak korlátolt mértékben fejlődhetett. A csehek nagy szellemi és hivatalnoki tartalékai nélkül az átmenet igen ne­héz lett volna, semmiesetre sem olyan sima, mint ahogy ez a valóságban megtörtént, Ezért kellett kezdetben Szlovenszkón a hivatalokat a történel­mi ország tartalékjaival betölteni. Ez a kultúmivó­különbség viszont kötelezettséget rótt a cseh nem­zetre: megismerni a szlovák testvért, tanítani, ok­tatni és képessé tenni arra, hogy egy új generáció már átvehesse az államigazgatás minden terén a teendőket. Minden egyesülés kölcsönös kompro­misszumokkal jár, mindkét félnek áldozatokat kell hozni azért, hogy az egyesülésben rejlő előnyöket annál jobban ki tudja használni. Gazdaságilag: ipar és földmívelés egyenlő tényezők Ennek az elvnek a megéréséből és helyes alkal­mazásából önként következik most már az új kor­mány gazdasági programja. Csehország és Morvaország par excellence ipari országok, míg Szlovenszkó agrárország. Hodža Mi­lán az első miniszterelnök, aki emelkedettebb szem­pontból nézi a termelésnek ezt az elosztását és arra az eredményre jut, hogy Csehszlovákia ve­gyes gazdasági állam. És itt egyszerre kinő az ag­132

Next

/
Thumbnails
Contents