Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Örödik fejezet: A miniszterelnöki székben

amelynek földrajzi helyzete és a vele együtt élő nemzetek magasabb kultúrája kedvezőbb fejlődést biztosított, az új államalakuláskor magasabb műveltséget, alaposabb népoktatást és sokkal szélesebbkörii középiskolai és felsőbb oktatást hozott az új egyesülésbe, mint a szlovákok, akiknek kultúrája az évszázados küzdelmek alatt csak korlátolt mértékben fejlődhetett. A csehek nagy szellemi és hivatalnoki tartalékai nélkül az átmenet igen nehéz lett volna, semmiesetre sem olyan sima, mint ahogy ez a valóságban megtörtént, Ezért kellett kezdetben Szlovenszkón a hivatalokat a történelmi ország tartalékjaival betölteni. Ez a kultúmivókülönbség viszont kötelezettséget rótt a cseh nemzetre: megismerni a szlovák testvért, tanítani, oktatni és képessé tenni arra, hogy egy új generáció már átvehesse az államigazgatás minden terén a teendőket. Minden egyesülés kölcsönös kompromisszumokkal jár, mindkét félnek áldozatokat kell hozni azért, hogy az egyesülésben rejlő előnyöket annál jobban ki tudja használni. Gazdaságilag: ipar és földmívelés egyenlő tényezők Ennek az elvnek a megéréséből és helyes alkalmazásából önként következik most már az új kormány gazdasági programja. Csehország és Morvaország par excellence ipari országok, míg Szlovenszkó agrárország. Hodža Milán az első miniszterelnök, aki emelkedettebb szempontból nézi a termelésnek ezt az elosztását és arra az eredményre jut, hogy Csehszlovákia vegyes gazdasági állam. És itt egyszerre kinő az ag132