Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

A Gabonatársaság nem államkapitalista vállalkozás A gabonamonopólium szervezete több vonatkozásban kétségtelenül szakítást jelentett a klasszikus liberalizmus alapelveitől, minthogy azonban nem sikerült az agrárválságot nemzetközi alapon megoldani, az államnak magának kellett közbelépnie a kereslet és kínálat megzavart egyensúlyának helyreállítására. A Gabonatársaság megalapításánál a földmívelési kormány kifejezetten elkerülte az államkapitalista irányzatot, a társaság a magángazdaság elvén épült fel, mindenesetre állami ellenőrzés mellett, Zseniális megoldást találtak az üzemi tőke előteremtésére is, ami éppen nem volt csekélység, hiszen egy és fél milliárd üzemi tőke előteremtéséről volt szó, amelyet egy évben négyszer kellett megforgatni. Az államnak ez az összeg nem is állt rendelkezésére, a finanszírozást a Gabonatársaság tagjai végzik, akik a szabadkereskedelemben is finanszírozták a termés értékesítését. A gabonamonopólium nem háborús központ, hanem kereskedelmi társaság, amelynek a kereskedelem elvei szerint kell dolgoznia, Az intézmény kitűnően bevált. Bizonyos, hogy vannak még hibái, hiszen még gyermekcipőben jár, sokan nincsenek vele megelégedve, akadnak szigorú kritikusai, nem egyszer szidják is. De egészen bizonyos, hogyha a kormány ezt az intézményt meg akarná szüntetni, éppen a legszigorúbb kritikusok és azok, akik legtöbbet szidják, ijednének meg legjobban. A gabonamonopólium létesítése betetőzése egy célszerűen dolgozó, tisztánlátó agy hatalmas koncepciójának. 126