Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

kérdésre, hogy mennyi földigénylő van, jegyzőikkel és községi bíráikkal egyszerűen azt a választ adatták, hogy a községben egyetlen földigénylő sincs. Olyan akciónál, amely félmillió családot juttat emberi megélhetéshez, természetes dolog, hogy hibák is történnek. A földreform áldásaiból olyanok is osztozhattak, akikben nem volt meg a képesség a kapott föld megmívelésére. Sok olyan is akadt, akinek a megmunkáláshoz szükséges eszközök hiányoztak vagy nem volt szerencséje és tönkrement. Az ilyen eseteket nagy kárörömmel pécézte ki az ellenzék és ezzel akart agitálni a földreform ellen. Hiábavaló igyekezet! Ahol százezrek életet nyertek, egy néhány önhibájából vagy azonkívül elkraccholt exisztencia nem számít. A földreform korunknak legnagyobb vonalú gazdasági ténye, amely történelmi jelentőséget nyert és ebben a történelemben igen nagyrésze van Hodža Milánnak is. Harc a gabonavámért Még alig élvezhették a földreform áldásait azok, akik abban részesültek, amikor 1926-ban súlyos válságba jutott a mezőgazdaság, nemcsak a köztársaságban, hanem úgyszólván az egész világon. Az ország vezető államférfiainak rendkívül sok gondot okozott a gabona világpiaci árának zuhanása, amely azzal fenyegetett, hogy az egyes termelési ágak között az egyensúly teljesen felbomlik. Az agrárok parlamenti klubjában megindultak a tanácskozások, miképpen lehet a katasztrofális helyzetbe jutott mezőgazdaságon segíteni. A leg121