Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

A kisebbségi iskolák melegszívű pártfogóra akadtak Hodža miniszter személyében. Különösen, ahol a szegény községek magnk nem tudtak isko­lákat létesíteni, mindig ott volt a segítő kéz, amely lehetővé tette az oktatás folytonosságát. Kárpát­alján száztizennégy állami népiskolát építtetett és a hegyvidékeken, ahol a gyermekek vándortanító útján való iskoláztatása nehézségekbe ütközött, szükségiskolák építésével segített. Voltak a ruszin hegyek között olyan helyek is, ahol semmilyen áldo­zattal nem lehetett iskolát létesíteni, ott öthóna­pos tanfolyamokat rendezett be és ezzel elérte, hogy Kárpátalján az iskolázatlan gyermekek szá­ma huszonkétezerről tizennégyezerre csökkent. Azt tartja a latin közmondás, hogy akit az iste­nek gyűlölnek, abból tanítót csinálnak. Nem hi­szem. Tanítónak lenni, a népet művelni, nagy és szent dolog. És hálás is, a hála magában a tettben rejlik. Hodža Milán, az örök nagy tanító boldog elégtétellel szívében tekinthet vissza iskolaügyi miniszterségére, tanított, elvetette a tudás mag­vát és a vetés kalászba szökkent. Hodža a földmívelésügy élén A köztársaság megalakulása Prágából indult ki. A cseh nép vezéreinek koncepciója volt a szabad, független csehszlovák állam, ők kezdették meg a küzdelmet a monarchia határain belül és a kül­földön, könnyen megmagyarázható tehát, hogy az új állam jellege az ipari történelmi országok irá­nyításának bélyegét viselte, nem pedig az agrár Szlovenszkóét. Igen nagyjelentőségű dolog Szlo­110

Next

/
Thumbnails
Contents