Híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939)

4. Dedek Crescens Lajos

gyar kultúra és irodalom történetébe. Már mint bölcsészethallgató hívta fel magára a tudományos körök figyelmét, ekkor írta meg egyik első tanulmányát, »a vezérek korának kultúrájáról« s kivívta vele a Tudományos Akadémia százaranyos pályadíját. Ezután csakúgy ontotta páratlan tudományos felkészültséggel megalkotott történelmi munkáit, melyekben többnyire magyar egyháztörténelmi témákhoz nyúlt, a Hunyadyak és Jagellók korából. A magyar kultiúrvilágot fokozatosan hódította meg s a ragyogó tollú búvár még életében kapta meg az elismerést. 1871-ben, már mint a Magyar Tudományos Akadémia titkára költözött Pestre, 1875-ben a Nemzeti Múzeum könyvtárosává nevezték ki. Rövidesen a Kisfaludy társaság választotta tagjává, később a magyar föld valamennyi könyvtárának és múzeumának lett főfelügyelője, a Tudományos Akadémia pedig alelnökévé, majd igazgatótanácsosává választotta, ő alapította a római Történelmi Intézetet. 1924. nov. 20.-án halt meg Budapesten, 81 éves korában. Egész vagyonát a Szent István társulatra hagyományozta. Az ürményi orvos fiát ekkor már nem hívták Franki Vilmosnak, amint nevét az ürményi anyakönyv ma is feltünteti. Nevét közben Fraknói Vilmosra magyarosította s ezen a néven köszönti benne a kultúrvilág a magyar tudományos történelem egyik legkitűnőbb tollú tudósát. MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ. 4. DEDEK CRESCENS LAJOS Dedek Crescens Lajos esztergomi főszékeskáptalani kanonok, Nyitraváros fia, 1933 szeptemberében, Esztergomban, 71 éves korában meghalt. Nyitrán született 1862. június 29-én. A gimnáziumot Nyitrán végezte, 1877-ben Esztergomban papnövendék. Később a pozsonyi Emericanumban folytatta tanulmányait. 1885-ben pappá szentelték, a következő évben budapesti káplán lett. 1887-ben a Szent István müintézet igazgatója. 1891ben budapesti egyetemi könyvtártiszt. 1889-ben az Egyházi Közlöny szerkesztője. Sok önálló munkája pályadíjat, jutalmat nyert. Főbb müvei : A magyarországi főpapnevezések történelmének vázlata. (1885), a Fraknói-díjat nyerte. «A karthauziak Magyarországban» (1889) című művét az Akadémia tüntette ki. (Oltványi jutalom.) — 8 —