Híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939)

13. Polónyi Géza

Életrajza ez : Nyitrán született 1848 szeptember 4.-én. Tanulmányait Nyitrán, Pozsonyban és Budapesten végezte. 19 éves korában már mint megyei aljegyző működött, néhány hóval ezután városi tanácsnoknak változtatták. 1870-ben ügyvédi, 1871-ben váltó-vizsgát tett. Mint gyakorló ügyvéd Nyitravármegye legtekintélyesebb intézeteit és birtokosait képviselte. Idejének túlnyomó részét azonban a közigazgatás szolgálatának szentelte. Nyitramegye és város közgyűléseinek ö volt a vezérszónoka, alig volt megyei és városi fontosabb bizottság, melynek ne lett volna tagja vagy elnöke. A régi Nyitra két legszebb középülete az ő kitartó buzgalmának köszöni létrejöttét, az egyik a városháza, a másik a színház. Tragikus módon halt meg. 13. POLÓNYI GÉZA Polónyi Géza, korának egyik leghíresebb politikusa, ügyvéd, 1881 óta rövid megszakításokkal a függetlenségi párt képviselő tagja, 1906—1907 igazságügyminiszter a Wekerle-kabinetben, született Zsitvakenézen (Bars.) 1848ban, meghalt 1921-ben, mint alsóköröskényi földbirtokos szerette meg a nyitrai vidéket. 1906-ban Nyitrán képviselőnek jelölték, de lemondott barátja, Mérey Lajos javára, kit egyhangúlag választottak meg a nyitrai kerület képviselőjének. Azok közé az emberek közé tartozott, akiket a lelki hevület szüntelenül arra ösztönöz, hogy rányomják egyéniségük bélyegét a közügyekre. Ám ebben a minden harcra kész és edzett lélekben különös ellentétül ott szunnyadt a római Cincinnatus alapvonása, a rög szeretete. Igazán boldognak mégis csak akkor érezte magát, ha alsóköröskényi birtokán megpihenhetett a közélet izgalmaitól és a Nyitra folyó partjára ülve bemerítette horgát annak habjaiba, hogy a halvilág ragadozóit, a fölmagzott harcsákat kipenderíthesse. Egy-egy ilyen diadalát többre becsülte a közéletben szerzett hírnév babérainál, ilyenkor kész volt rá, hogy vendégeit, legjobb barátait a faképnél hagyja, a házi úr tisztével járó figyelem teljes mellőzésével. Nem is vette ezt tőle zokon senki, mert érezte, hogy a szellemi munkában elfáradt ügyvéd és államférfi joggal kívánhatja idegeinek megújhodását. A kifogott, néha mázsányi súlyú halfenevadakat azután szétosztotta a falu szegényei között. Lósy Béla közli : A halászat sportja ott kezdődik,