Wallentínyi Samu (összeáll.): Hegyvidéki bokréta. (a szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók prózai antológiája) (Rimaszombat. Rábely Károly Könyvnyomdája, 1934)

Egri Viktor: Békesség

33 — Éhes vagy ? — ez volt az első szava, mihelyt felocsúdott. Teli tányért rakott elé, de a fiú eltolta az ételt. — Na, egyél, fiam, — unszolta az anya, mintha most ez volna a legfontosabb és Géza lassan enni kezdett. Bejött Illés is, ránézett Gézára, hirtelen fojtást érzett a torkán, nem szólt. ... Nem volt indulat benne, felejteni és megbocsátani akart. Valami szörnyű és szégyenletes elmúlt az életükből, Géza megint itthon van, jóra fordul minden. Miért jöjjön most szemrehányással és haraggal, látja Gézán, milyen rettentően esett és szomorú. Nem kérdezte egyikük sem, miért jött haza és mi történt vele. Látták, hogy szenved, nem faggatták, hagyták a dolga után menni. Harmadnap este, vacsora után ültek a meleg konyhában, maga tette szóvá a történteket. Sári megcsalta. Még nem voltak összeesküdve, úgy történt, azon a délutánon, a főmérnöke beküldte a városba, valami szerelésmunkát csinált a lakásán. Korán végzett, boldogan sietett a menyasszonyához. A házban egy katonatisztet talált. Nem csinált botrányt, nem történt semmi, elment, otthagyta. Mintha idegen dolgáról beszélne, úgy mondta el mindezt, de az apa látta, a seb mélyebb, semhogy hamarosan hegedne. Sári miatt szakított velük, nem fogja olyan könnyen elfelejteni azt a lányt. Tudja magáról, mi az, ha valami érzés beleveszi magát a vérébe. Ha nekiment volna ököllel a lánynak t De így csak fojtja magába rengeteg fájdalmát. — Nem volna jó, Géza, ha most elmennél kicsit idegenbe? — Ez talán segítene rajta, ha messzi lesz, el fog mindent felejteni, új emberré válik. Géza arcán halvány ragyogás volt. Erre ő is gondolt. Elmenne egy eszdendőre, a szakmája jó, Párizsban is találna munkát valami autógyárban. Nagy most mindenfelé a munkanélküliség, de ő türelmesen fog keresni, Párizsban van ismerőse, majd eligazítja, a nyelvvel is megbirkózik valahogy. Jobb ez a próba az idegenben, 3