Jócsik Lajos: Hazatérés, Tájékozódás (Pécs. Janus Pannonius Társaság, [1942])
Hazatérés - 1 Új élet kapujában
6 hatunk, mégpedig egy szélsőséges párt javára, mert most ez a párt a közvetlen jövő birtokosa. Azért volt hihetetlen ez az üzenet, mert bátyámat a politika sohasem érdekelte. Kénytelen voltam hát a kövér Merkúrnak a legrövidebb útat megmutatni, „Holnap már megbánja ezt" — mondta még, amint Merkur szárnyas lényéhez nem illően nehézkesen eldöcögött, s másnap valóban okom volt bánkódni amiatt, hogy a kövér küldöncnek útat mutattam. Mert ugyancsak a városból jövök, amikor látom, hogy egy gépkocsi áll a házunk előtt, két hatalmas rendőrrel, egy tiszttel s egy polgári ruhás egyénnel. Miután bemutatkoztam, barátságos szavak kíséretében a gépkocsiba tessékeltek és a rendőrségre vittek, ..Kihallgatjuk", mondta a rendőrtiszt s beszólított egy hivatalnokot, hogy legyen, aki leírja a jegyzökönyvet. „Mondja el curriculum vitaejét, vagy feleljen a kérdésre, mikor és hol született?" — Narodil jsem se — mondtam én nagy lélekzeíet véve a vallomáshoz, s csak amikor azt kérdezte tőlem a tiszt: „mit beszél?" — akkor döbbentem rá, hogy én csehül kezdtem diktálni a curriculum vitaem. Bocsánatot kértem s megmagyarázni próbáltam ezt az elszólást, melynek az volt az oka, hogy én teljesen megszoktam ezt a formulát, mivel eddig csak csehül, mégpedig vagy ötször, diktáltam le rendőrségi használatra a curriculum vitaem. Egyszer akkor, amikor Gombaszöácr főiskolás táborozást tartottunk és bekísért bennünket a rozsnyói csendőrség, másodszor akkor, amikor Pozsonyban szláv diákokkal egy heurigerben összeverekedtünk, harmadszor, amikor elkobozták egyetemi mozgalmunk egy értekezletének kinyomtatott jegyzőkönyvét, amelybe én is írtam egy sérelmes tanulmányt, negyedszer akkor, amikor feloszlatták egyik egyesületünk s vagyona elkobzására nálam is házkutatást tartottak és bekísértek, ötödször pedig, amikor Sók-Szelőce határában húsz kismagyarnak kétheti táborozást szerveztem, egy hajnalon huszonöt csendőr oszlatta fel a tábort s tőlem kivették curriculum vitaem. Hát én teljesen megszoktam ezt a cseh formulát s most önkénytelenül is szájamra szaladt. A tisztnek elfogadhatónak tűnt magyarázatom. Aztán magyarul folytattam természetesen. Az is nagy rutinnal ment, mert már ugyancsak tudhattam kívülről, hol, milyen mozgalmakban vettem részt, kikkel érintkeztem, milyen cikkeket írtam, és milyen előadásokat tartottam, politikai pártnak tagja sohasem voltam, A végén a tiszt közölte velem, feljelentettek, hogy szélsőjobboldali politikai szervezkedést van szándékomban indítani. Miután megvallottam kalandomat a kövér Merkúrral, a jegyzőkönyv aláírása után megszabadultam. Elpanaszolta még a rend őre, bárcsak lenne vége mindenki háborújának mindenki ellen s megtudtam, hogy az egyik legfelsőbb f hatósághoz néhány ezer feljelentés érkezett mindenki részéről mindenki : ellen. Én csak akkor kezdtem, a magam esetén keresztül állandóbb szempontok alá helyezni a jelenségeket. Egyszer láttam, amint gátat építettek egy kiöntésen. Állványokat vertek a vízbe, az állványokon kis sínek, a síneken kocsik futottak s munkások földet forgattak az állványokról le a vízbe, S mikor a fenekére ért egy rakomány föld, főlvágta a tó alját, ázalék növényeket s mindenfajta üledéket. Ilyen háborgó tó volt a mi életünk akkor. Életünk tavában a felszínre lobbant a fenék s a hatóságok s a rend őrei derék munkát végeztek, amíg a vizeket le tudták csillapítani. Nagyon érdekes szociológiai törvényeket lehetett akkor megfigyelni. Akkor tudtam meg, hogy a társadalmi létnek fluidumszerű anyaga van, melyet szilárd és kevésbbé álló formák tartanak össze. A létnek folyékony anyaga mindig a tartó formák alakját veszi fel. Mi akkor éppen abban az állapotban voltunk, hogy cserepekre törött a társadalom régi
