Jócsik Lajos: Hazatérés, Tájékozódás (Pécs. Janus Pannonius Társaság, [1942])

A magyar ellnetmondások világa - 4 Egy író sorsa a szocializmusban

42 3. Egy író sorsa a szocializmusban. A magyar szocializmussal kapcsolatban egyik legszomorúbb jelenség látni, hogy a mozgalmakból, Németh László terminológiájával szólva, mily maradéktalanul kiülepedett Kassák Lajos, Bizony megállhatunk és gondolkodhatunk e jelenség felett, mert ez a kiülepedés egyenes arányban történt azzal, ahogyan Kassák konkrét és valóságos talajt, járható területeket szerzett a. lábai alá. Emlékezzünk csak vissza arra az időre, amikor még — a mozgalmi népszerűség látcsövein nézve — magasan állott Kassák csillaga. A háború utáni kétségbeesett irodalmi avantgarde-kísérietek korszaka volt ez. Az irodalmi programm: minél elvontabbnak és minél érthetetlenebbnek lenni. Akik követték eze­ket az irányzatokat, azokat szociológiai érvényük fogta meg: miután a nagy változtató kísérlet megbukott a társadalomban, a szellem akarja a régi rendet megdönteni, amit a forradalom nem tudott. De ezen a szocio­lógiai értelmezésen túl minden elvont, sokszor értelmetlen és majdnem mindig önkényes volt ezekben a kísérletekben. Kassák végig próbálta az összes kísérleteket és hatalmas sikere lett. Hatása szinte társadalmi szé­lességben vetette a hullámgyűrűket. Mintha az egész magyar szociálizmus valamilyen oltás folytán különös képességekkel rendelkezett volna, hogy azt fogja fel, ami a legelvontabb és az értelmet a legbátrabban meg­hazudtoló, Kassák ezekből az irányokból azonban egyre határozottabban kisza­badult^. De, amint kiszabadult, egyre szűkült érvénye és hatása azok előtt, akiknek még nem is oly régen betlehemi csillagként világított. Hatása te­hát egyenes arányban csökkent azzal, ahogyan eldobta az elvont és önké­nyes dolgok szeretetét, ahogyan szilárd talajra állt. Vele nagyobb mérték­ben, de ugyanaz ismétlődött, illetőleg vele előbb történt meg, mint ami Veres Péterrel. Csodálatos jelenség: legtisztább prózai művét és a világ­nézeti irodalom, legnagyobb csúcsát rakta fel, az Egy ember életét, s ami­kor a kötetek megjelentek, akkor kezdték őt kiközösíteni. Az önéletrajz után a tiszta versek korszaka kezdődött Kassák ővrjében, de ekkor már nem lehetett nevét sehol, ahová a magyar szó hullámverése elhatott, az aposztázia gyanúja nélkül kiejteni, A kisebbségi karantén idejében eljött egyszer a Felvidékre is előadást tartani. Előadásában arról beszélt, hogy a szociálizmus milyen mozgalmi hibákat követett el. Adalék volt előadása a magyar szociálista törekvések képtelenségéhez a szintézisre az élet és elmélet között, egy irányzat híveinek tudathasadása mutatkozott meg itt. De a csehszlovák köztársaság viruló pártpolitikai szabadságában és a sajtó és szólásszabadság éveiben Kassáknak a kését kellett az asztal­ba vágni, hogy a szociálisták ellenében véleményét, elmondhassa. Nem, ez a mozgalom nem bírt el ennyi keménységet és ennyi bátorságot s Kassák a mozgalom Jónása lett. De egy ideig, Jónással ellentétben, ő nem futott szerepe elől, önként s bátran bement Ninívébe s egyenesen kereste az alkalmat, hogy kérlelhe­tetlen igazságait megmondhassa, különösen tanulmányaiban. Van egy tanulmánykötete, a Napjaink átértékeléseamelynek 1934 óta minden sorát szinte végzetesén beteljesítette az idő. Más körülmények között vagy más mozgalomban valakinek fele annyi okosság, fele annyi biztos előérzet és századannyi beteljesedett szózat elég lenne, hogy biztosítsa a prófétaságot és legmegbecsültebb papi szerepet. De öreg tulajdonság, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents