Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)
A szlovákok
48 Felfedezője lett. Ahogyan ő a Kriván alatti nyarat, vagy az Árva vagy Jolsva vidékét festi, az a szlovák piktúra mai álláspontjáról egyedül lehetséges százszázalékos pikturálís reveláció minden literális vagy etnográfiai tartalom nélkül. Hatása letagadhatatlan az egész mai szlovák festőgenerációra. Még kortársaira is. A sok festői tájdekorácíó után erősítően hat az ő valóságművészete. Martín Benka után Miloš Bazovszk% a festő, aki, bár Benka hatása alatt, a legőszintébb píkturát adta Szlovenszkóról. A prágai képzőművészeti főiskola növendéke. Ahogyan Benka Kalvodánál, úgy Bastovsdtkj ís szláv környezetben hatol be a festészet műhelytitkaiba. A liptói vidék festői tolmácsolója lesz. Erőteljesen rakja fel vásznára színhangulataít. A színélmény intenzívebb, mint Benkáé. A kép szigorú, tektonikus egysége, dinamikus feszültsége kissé enged. A hangulat veszi át helyét. Az esti pírban elbukó tájrészletek, hegyek, kis falvak egyszerűen válnak pikturálís témául ecsetje alatt. Az impressziót egységben tartja. Nem engedi át a levegő szétmosó formabontásaínak. Megőrzi még a színekkel rejtőző formát, de megfigyeli már a levegő és színesség uralmát a tájon. Hű marad még a táj geológiai tartalmához, de nem rendeli alá magát. Erős ecsetvonásokkal, eredeti művészettel aktuálissá tudja művészete számára tenni a szlovenszkói tájat. Színezése erős alapszíneken, tiszta kéken felépülő, keveset modulált, itt-ott megtört, nyers színharmónia. Bazovszky művészetének legfőbb motívuma Szlovenszkó. A szlovenszkói