Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szempont

28 a tömegeknek szólnak. Maga a tömeg, csekélyebb műveltsége miatt, nem érti, sőt ellenséges az alkotók munkája iránt. Ezek ma inkább a kultúrtörténelem és a múzeumok számára dolgoznak. Művészetük tanulságai pedig aktív továbbható erők, amelyeket realizált formában a tömeg használ és elfogad. Ezért az új művészet inkább a szociális tanulságok, mint az individualista kívánságok függvénye. Mert a tömeg ma csak a dinamikus, közvetlenül ható formákkal tud közösséget vállalni, mint például a film — a többihez nincs semmi köze. Eddig ezek a legvégső konzekvenciái a modern festőművészetnek. A további kifejező irányok felé ma még nem visz az út. A mai osztálytársadalmi helyzet és a termelési válságok a művészetet megkötik. Új művészet? Az eddigi utak szociális konzekvenciái a tömegek felé mutatnak. Az új művészet kiinduló pontja csakis a tömeg, vele együtt a kollektív rend lehet, melyben az individuum a tömeg érzéseiből és akaratából alkotva a tömeghez szól. Ennek pedig ma nálunk útját állja az egyetemes anarchia. Ezek a festőművészet távlatainak végső pontjai az egyetemes vonalon. Most menjünk át ettől a szlovenszkói távlatok méreteibe.