Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szempont

25 Az alkotás útja nem kívülről beíelé, hanem belülről kifelé halad. A szubjektív képszimbolumokban is függetlenek akarnak lenni a külvilág formáitól. Az út kettős : egyfelől a geometria teljesen elvonatkoztatott, abszolút formái a színnel, másfelől a reális világ formáinak az absztrahálása. Ezt tette jórészt Kandínszky, az abszolút piktúra proklamálója. Lovasa nem naturális kép. Nem is abszolút, csak a ló és a lovas formáiból absztrahálta a gerincvonalak alakját. A KUBIZMUS. A sík és a térjelenségek összefüggései jelennek meg. A kép naturális egysége összeomlik, a részek megszilárdulnak. Sima, kúbusszerű kiképzést nyernek. A kép így részleteiben alakított formák útján jön létre. A művész lassan nem érzelmi alanyiságának, de a sík és térviszonylatok alakítója lesz. Amíg az eddig említett irányok kivétel nélkül a természeti valóságokat desorganízáló alanyiság kívetüléseí voltak, a kubizmus már organizálja a formákat, összefüggéseket keres és alkot. A MÁSODIK FORDULÓ. E tény a művészet vonalán nagyjelentőségű a kubizmus továbbhatása folyamán a konstruktivizmusban, a szuprematízmusban és a képarchítekturában. Ezekben a tendenciákban már nyíltan jelentkezik a kollektív korfelelősség. Hogy a művészet ne legyen az elvont szép művészete.