Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szempont

25 Az alkotás útja nem kívülről beíelé, hanem belülről kifelé halad. A szubjektív képszimbolumokban is füg­getlenek akarnak lenni a külvilág formáitól. Az út kettős : egyfelől a geometria teljesen elvonatkozta­tott, abszolút formái a színnel, másfelől a reális világ formáinak az absztrahálása. Ezt tette jórészt Kan­dínszky, az abszolút piktúra proklamálója. Lovasa nem naturális kép. Nem is abszolút, csak a ló és a lo­vas formáiból absztrahálta a gerincvonalak alakját. A KUBIZMUS. A sík és a térjelenségek összefüggései jelen­nek meg. A kép naturális egysége összeomlik, a részek megszilárdulnak. Sima, kúbusszerű kikép­zést nyernek. A kép így részleteiben alakított for­mák útján jön létre. A művész lassan nem érzelmi alanyiságának, de a sík és térviszonylatok ala­kítója lesz. Amíg az eddig említett irányok kivétel nélkül a természeti valóságokat desorganízáló alanyiság kívetüléseí voltak, a kubizmus már organizálja a formákat, összefüggéseket keres és alkot. A MÁSODIK FORDULÓ. E tény a művészet vonalán nagyjelentőségű a kubizmus továbbhatása folyamán a konstruk­tivizmusban, a szuprematízmusban és a képarchí­tekturában. Ezekben a tendenciákban már nyíltan jelentkezik a kollektív korfelelősség. Hogy a művé­szet ne legyen az elvont szép művészete.

Next

/
Thumbnails
Contents