Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)
A szempont
21 jában véve nem skatulyázhatok be egy -izmusba sem, mert komplexen és anarchikusan ép a személves én kihangsűlyozásával, a szubjektív individualizmus aláfestése útján magukban viselik a naturalizmustól napjainkig nyúló fejlődési szakasz minden periódusát. Eduard Manet, Cesanne, Vincent van Gogh és Gaugín ezek. Az impresszionizmus után, már 1900 után továbbfolyik a festőművészet erjedése. Kialakul a futurizmus, az expresszionizmus és a kubizmus. Az impresszionizmus teljes kibontakozása után az impresszionista képélmény fríssesége megszűnt. Új revelácíók után kutattak. Az impresszionizmus, de az egész naturalizmus is, emlékképeket rögzít. Képeket, melyeket a szem fölfog és a tudatba raktároz. A festő festeni a közvetlen környezet után sem tud. Csakis azt tudja festeni, a mit a látás után az emlékezetébe elraktározott. A festés így az emlékezetből történik mindig. A futurizmus, mely az impresszionista élmény kimerülése után jött, az emlékezet őszinteségét követelte a festőtől. Követelte ennek tudatosítását a képen. A FUTURIZMUS. Az impresszionizmus a szemléletet egy meghatározott tudatmezőre koncentrálja. A képélménynek egy meghatározott főmotívuma van. A képen levő valóságdarab. A futurizmus föloldja ezt és tisztán az emlékképek őszinteségére és fölsorakozására bízza az ecsetet. Olyan ez, mintha nyitott szemmel, ébren álmodnánk. Az emlékezet szabály és cél nélkül