Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

Jegyzetek

126 csillogását, fényeit, a szövet szövését, gyapjas struktúráját, evvel együtt az anyag kvalitásait a fotón kívül semmivel sem képesek tökéletesebben érzékeltetni. A közlés, a magyarázat és a meggyőzés eszközévé emelkedett így a fotográfia. A tárgyaknak ez anyagszerű fotografálása az eddigi csak horizontális távlatokat kibővítette annyira, hogy a dolgokat alulról, felülről stb. fotografálva, az egyszerű dolgok részleteinek és viszonylatainak eddig nem ismert gazdaságát tárta fel. De szempontokat nyújtott a térkutatások felé a képzőművészet számára is. A tárgy és a fotógép viszonya : egy gömbfelület és középpont közötti sugár, ahol a középpont, a gép helyzete irracionális. Folyton változik a tárgy szerint. A fotomontázsáival, a különböző kivágott és ragasztott képrészletekkel, ahol szimultán jelenséggé teszi a különböző térben és időben való dolgokat és jelenségeket, ugyancsak a grafika és a gondolatközlés eszközeit gazdagította. A végső következményképen a foto, a film és a fejlődő gépcivilizációs társadalom közötti kapcsolatokat keresi olykép, hogy a kor standard (a kor technikai, társadalmi és szellemi fejlődésének színvonala) vonalán álló művészetet nyújtson. Előbb a weímari, majd a dessaui Statl. Bauhaus tanára. Fém- és anyagalakítást tanított. Irodalmi munkássága, amellyel a művészet és technika közötti kapcsolatokat kereste, nagyjelentőségű. A művészt, mint alkotót és alakítót fogva fel, kereste az összefüggéseket az alkotó erő és az ipar között. A jelen és az elmúlt művészeti periódusokban pedig a műalkotás fizikai törvényszerűségeit kutatta. Legjelentősebb munkája a „Maierei, Fotografie, Film" című. A Bauhausbücher sorozatában jelent meg Münchenben. Jelenleg Berlinben él. S Kandinss.kij Vassilij. Az újabb piktúra kimagasló alakja. Orosz. Született 1866-ban Moszkvában. 1896-ban Münchenbe ment és a festőművészetnek szentelte magát. A kibontakozó expresszionizmus egyik vezéralakja lesz és az expresszionizmus elveit a legvégső konzekvenciáig fejleszti. Még az expresszionista szimbólum képeiben is el akar szakadni a naturális valóság ábrázolásától. 191 l-ben festi meg első absztarkt (peintre pure) képét. A berlini „Der Sturm" expresszionista-csoport kiállításainak egyik legnagyobb művésze. Művészi felfogását a Franz Mare-al együtt kiadott könyvében, a „Der blaue Reiter "-ben fektette le. A háború alatt Oroszországban tartózkodik, honnan 1922-ben tér Németországba és lesz a Weimari Bauhaus egyik mestere. Kandinszkij az absztrakciók világában előkészítője lett a nemsokára öntudatosan jelentkező konstruktivizmusnak. ^..ria-Sa«^