Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A kisebbségiek

91 út lankadt vonala fut végig rajta. A háttérben máris oromba tömörülnek a sziklák. A vegetáció zöldje üli meg sötéten lejtőiket és elsimuló káoszban torpannak meg felettük a felhők. Apró fenyők világában csillan föl majd egy tónak a tükre. Kisimult nyugalmasságban vonulnak mögöttük a hegyláncok. Gwerk képei a szlovenszkói tájvalóság egy darabjának súlyos, sajátos és mély kifejezését adják. Megérzi a földvalóság robusztus törvényeit. Ez alakította ki művészetének formáját. Figurális képein az alakokat a természetbe igyekszik helyezni. Keresi a rítmuskapcsolatot, amit a természetnél már megtalált, az alak és a természet között. A természetnek általa alakított mozgását ráviszi a figurákra. Mind egy egységbe építí őket. A témájában kissé líteráris szembeállítású „Vándor", a „Vízhordó nő" című képei ezen alkotások sorából valók. Gwerk Ödön az 1928-as pozsonyi kiállításával letette az ecsetet. Kétéves hallgatása után most kezdi meg újabb művészi periódusát. Művészetének vonalát még nem lehet lezárni. Angyal Géza a szétszórt művészek Körmöcbányán élő tagja. Félrevonult minden külső művészeti mozgalomtól, de aktív részt vesz bennük, ha komoly segítséget tud nyújtani. A tájkép mellett a figurálist kultiválja a legszívesebben. Nem tartozik egy kimondott festészeti irányhoz. A maga irányát igyekszik csinálni. Erősen naturalisztikus tendenciájú képei a bányászvilág életéből modellálnak ki egy-egy