Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A kisebbségiek

65 másik hatás-zsilipet. Az így látásába engedett hatás azután teljesen feloldódik egyéniségének tüzében. Egyszerűsít mindenütt, a fölöslegest elhagyja. Csak azt festi vászonra, ami így keresztüljutott bensején. Lercfíner Gusztáv a müncheni akadémia impresszionizmusával jelentkezett. Első pozsonyi kiállítása után rátér a pasteli művelésére is. Képein a tér és az egyensúly biztos érzése áttör az impresszionista festés esetlegességén. A szín és levegő finom vibrálása tompítja, nyugodtabbá teszi a felületek tér- és egyensúlyjelentőségének érzetét. Egyben súlyosabbá és mélyebbé teszi. Amikor a pasteli technikáját az olajjal párhuzamosan kezdte művelni, a pasteli sima, süppedő lágyságának a jelentőségét azonnal felismerte művészetében. Határozott, nyugodt felületeket alkot velük, aminek a pasztellanyag természete különös mélységet ad. Lerchner Gusztáv tájképeiben a pozsonyi és pozsonykörnyékí táj megszólaltatója. A régi Pozsony városrészleleít, a Kiskárpátok vidékének lokális szépségeit mutatja meg bennük. Jánoska Tivadar a további művésze a pozsonyi festőgárdának. Hangulatos akadémízmus jellemzi. A naturalizmus valami hangulatos, mély, egyéni tónust kap művészetében. Csendéletképei, tájai és kompozíciói, valamint grafikái egy sokoldalú művészi munkálkodás pontjait jelzi. Erős festői kulturájú művész, aki individualizmusát épen a festői hatások ekonomikus felhasználásában mutatja. Brogyányi: Festőművészet Szlovenszkőn. 5