Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

Bevezetés

8 A szlovenszkóí festőművészet mai helyzetében, bár hiányzik még teljes fölméretezése, tisztán megállapítható a kettős szemlélet Jelentősége. Ez a kettős szemlélet vonatkozik a szlovenszkóí és a nyugati művészet közötti dístáncra. A művészet, mint a mindenkori gazdasági alap fölépítménye, lokális talajának mindenkori függvénye. Abban, hogy Szlovenszkó a gazdasági és a termelés nyomán járó lokális kultúra milyen fokán áll, megtalálhatjuk a szlovenszkóí szellemi élet legvégsőbb pontjait. Ez határozza meg a társadalmi formátumok kikrístályozódását elkülönülését és tudatosodását. Ennek nyomán jár a környezet tudatos szellemi és érzelmi átélése, ami az egyén állásfoglalását a művel szemben határozottá és tisztává teszi, ez viszont magát az átélést terjedelemben és számban fokozza. Szlovenszkón a kultúra egyetemes színvonala és a termelésben elfoglalt szerepe, ezzel együtt a jelentősége ís periferikus. Ez vonatkozik a festőművészetére is. Úttörő, az egyetemes viszonylatban is számottevően újat alkotó művészet a mai lehetőség szerinti Szlovenszkóról nem indulhat ki. Az az elmaradottság, amelyben a gazdasági alapok következményeként Szlovenszkó az egyetemes szellemi vonalon van, a művészetet megköti.