Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A kisebbségiek

60 A szlovenszkói magyar képzőművészet most kezd kialakulni. Ónálló szellemi és művészeti élete mindeddig nem volt. Bár a múltban egy lehetőség, a művészanyag meg lett volna adva. A magyar művészet nagy alakjainak egész sora Szlovénszkón született. Már a XIX. század első, a magyar műtörténet által magáénak könyvelt íestője, Rombauer János, eperjesi születésű. Ugyaninnen származott Zemplényi Tivadar. A magyar történelmi festés Párisban is nagy nevet szerzett alakja is, Madarász Viktor, a gömörmegyei Csetneken született. Keleti Gusztáv, a népies nemzeti romanticizmus festője, pozsonyi. Peske Géza, Feszti Árpád Szlovenszkóról származott. Ugyaninnen indult a plainair-festés előfutárja, Szinyei-Merse Pál és a tájnak másik mestere, Mednyánszky László báró. A szlovák művészet Kupecký János és Domeniko Škuteckf művészetét köszöni Szlovenszkónak. A szlovenszkói talaj, a táj ábrázolásán keresztül, mégis befolyt az egyetemes művészetbe. Škutecký hámorképei, Mednyánszky tájhangulataínak, Színyeí-Merse alkotásaínak egyes motívumai a szlovenszkói talaj korán jelentkező üzenetei. Katona Nándor már egészen a Tátra szerelmese. Az alföldi és balatoni tájszépségek után a Tátra szépségeit mutatja meg a magyar művészetnek.