Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Magyar államférfiak Obersalzbergben, menekülők özönlenek hazánkba - Október 1. az utolsó terminus

Vagy elfogadja most ezt az ajánlatot és a németeknek végre megadja a szabadságot, vagy pedig mi magunk megszerezzük magunknak ezt a szabadságot. Egyet tudomásul vehet a vüág: négy és fél évi háborús életemben és politikai életemnek hosszú évei alatt eggyel nem vádolhattak engem: még sohasem •oltam gyáva. — Népem élén megyek most, mint első katonája és mögöttem, s ezt tudja a világ, halad most egy nép, még pedig más nép, mint 1918-ban. Ebben az órában az egész német nép egybekapcsolódik velem. Akaratomat saját akaratának fogja érezni, ahogyan én a nép jövőjét és sorsát cselekedetem irányítójának tekintem. Ezt a közös akaratot most meg akarjuk erősíteni úgy, mint a harc idején, abban az időben, amikor mint egyszerű ismeretlen katona elindultam, hogy meghódítsak egy birodalmat. — Sohasem kételkedtem a sikerben és a végleges győzelemben. Akkor bátor férfiak és bátor asszonyok serege csoportosult körém és ők velem jöttek. Most így kérem német népemet: Álljatok most mögém! Ebben az órában valamennyien egy közös akaratban egyesülünk. Erősebb legyen az minden Ínségnél és minden veszélynél s akkor meg fogja törni az Ínséget és a veszélyt. Mi el vagyunk határozva. Benes válasszon most. Ez a beszéd félreérthetetlen volt: mindenki tudta, hogy a német hadak készen állnak Csehország valamennyi határán és a vezér egyetlen intésére meg is indulnak. És amikor Hitler Adolf utolsó szavai elhangzottak, megérkezett a jelentés arról, hogy Csehország északi határán felvonult a lengyel hadsereg, mert a lengyel kormány sem éri be tovább bizonytalan Ígéretekkel, diplomáciai eljárásokkal. A lengyel kormány konkrét biztosítékokat követelt a csehektől a tescheni kerület átengedésére vonatkozóan és követelésének a lengyel nagyhatalom egész fegyveres ereje adott nyomatékot. Negyvennyolc órát példátlan arányú háborús készülődések, mozgósítások, csapatszállítások, a cseh köztársaság határain végig pedig fegyverropogás, robbantások és motorok dübörgésének zajában élt át a világ. Ezekben az órákban adta ki az angol külügyi hivatal emlékezetes nyilatkozatát, amely szerint ha német támadás történnék Csehország ellen, Franciaországnak Csehország segítségére kellene sietnie, Nagybritannia és Szovjetoroszország pedig bizonyára Franciaország mellett lenne. Ezt a nyilatkozatot csak egyféleképpen lehetett érteni: világháború előtt állunk, mert hiszen kétségtelen volt, hogy Hitler Adolf jottányit sem enged abból, amit kimondott, október elsején elindítja csapatait a szudétanémetek felszabadítására. És akkor, a végső feszültség óráiban vitte szét a táviró és a rádió az új hírt: Mussolini közbelépett. Az ő javaslatára a vezető államférfiak elhatározták, hogy mielőtt belevetnék magukat a háború örvényébe, még egyszer, utoljára összeülnek tanácskozasra és megpróbálják megmenteni a békét. Ekkor határozták el a müncheni találkozót, a négyhatalom értekezletét, amelyen Hitler és Mussolini, Chamberlain és Daladier valóban a világ sorsáról döntöttek. A müncheni egyezmény világtörténelmi dokumentum, amellyel békés úton országhatárokat változtattak meg, végleg megdöntötték a páriskörnyéki békeszerződések egész rendszerét, - 49 -