Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Az első viharfelhők Prága felett ( Dr.Matolay Géza) - Mussolini Triesztben állást foglal a németek, magyarok és lengyelek mellett

—- Teljes szívemből köszönöm Excellenciádnak azokat a szavakat, amelyeket Triesztben a csehszlovákiai magyar nemzetiség érdekében is mondani szíves volt. Ezt az alkalmat felhasználom arra, hogy Nagyméltóságodnak tudomására hozzam, hogy a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiség képviselői tegnap Pozsonyban kiáltványban jelentették ki a magyar nemzetiségnek azt a szilárd akaratát, hogy szabadon rendelkezhessék jövő sorsáról. A magyar kormány a maga részéről tegnap este hivatalos közleményben fejezte ki azt a meggyőződését, hogy a magyar nép teljesen szolidáris csehszlovákiai fajtestvéreivel. Isten áldása legyen Excellenciád életén és hatalmas munkáján. Londonban ekkor már kialakultak az új angol terv körvonalai. A terv középpontjában népszavazás elrendelése állott a Szudétaföld német többségű és vegyes lakosságú vidékeire, számos kisebb-nagyobb zónára felosztva. Páris és London között lázas tanácskozások kezdődtek s lassankint kiszivárgott a hír, hogy a francia kormány elfogadja az angol javaslatokat, Franciaország is belenyugszik a népek önrendelkezési jogának első, valóságos érvényesítésébe^ s ezzel együtt a csehszlovák köztársaság területének megcsonkításába, mert hiszen az iránt, hogy a népszavazásoknak mi lesz az eredménye, senkinek sem volt kétsége. A prágai kormány már-már teljesen egyedül, a kétségbeesés makacsságával folytatta tovább a katasztrófa-politikát. A londoni és párisi cseh követ közölte a nagyhatalmak kormányaival, hogy Prága nem fogadja el a népszavazást. Csehország nem népszavazást akar, hanem a régi elnyomatást, németek, magyarok, lengyelek, szlovákok és ruszinok rabságát akarja, legfeljebb kissé módosított formában. Prága egyetlen reménye a váratlan, a sürgős kirobbanás volt, nagyarányú, véres összecsapás a határokon: háború! És Prága valóban meg is kísérelt mindent, hogy a háborút ezekben az órákban kirobbantsa. A cseh csapatok egész szudétanémet falvakat és községeket fogtak körül, egész vidékek minden férfilakosságát elhurcolták távoli cseh börtönökbe, munkatáborokba vagy kaszárnyákba. Százezernyi német menekülő özönlött át a határakon, cseh csapatok kihívóan még német határőrségeket is megtámadtak. De mindez a kétségbeesett erőfeszítés eredménytelen maradt: Berlin ezután is higgadtan, nyugodtan nézte a fejleményeket, német csapatok nem vonultak be cseh területre, s még a határzónában is alig mutatkoztak. A fölényes erő és az igazság tudata nyilvánult meg ebben a csodálatos Önmérsékletben. Az idegek harcában Prága maradt alul és míg ők akartak provokálni másokat, lassankint a cseh fővárosban vesztette el a fejét minden vezető ember, náluk indult meg a kétségbeesett kapkodás.