Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
Az első viharfelhők Prága felett ( Dr.Matolay Géza) - Prágai statárium, szudétanémet ultimátum
a szudétanémetek nem hagyták magukat védekezés nélkül legyilkolni. Ahol csak tudtak, ellenálltak. A szörnyű kavarodást a prágai kormány arra használta fel, hogy szeptember 14.-én, kedden kihirdette a statáriumot, először Éger, Neudeck, Pressnitz, Ellbogen és Kaaden kerületekben, azután pedig Böhmisch-Krumau, Falkenau és Karlsbad kerületekben is. A szudétanémet párt nyomban tanácskozásra ült össze Égerben. A tanácskozás befejeztével Frank képviselő, Henlein Konrád helyettese, közléseket nyújtott át Hodzsa Milán miniszterelnöknek. Ezek a közlések formaszerű ultimátumot tartalmaztak: a szudétanémetek határidőhöz kötött és igen határozottan megfogalmazott követeléseit a prágai kormánnyal szemben. Az ultimátum szövege a következő volt: — A szudétanémet párt vezetősége megállapítja, hogy állami közegek és cseh telepesek számos szudétanémetet megöltek és megsebesítettek. Ebben a helyzetben a szudétanémet párt vezetősége képtelennek érzi magát arra, hogy szabadon, befolyásmentesen tárgyaljon a kormánnyal a szudétanémetség jogairól és sorsáról, hacsak a kormány nem foganatosítja a következő intézkedéseket: 1. Az ostromállapot kihirdetését azonnal vonják vissza. 2. Mindazokból a kerületekből, amelyekben a lakosság többsége német, vonják vissza az államrendőrséget, a rendőri hatalom gyakorlását pedig a polgármesterekre és községi elöljárókra ruházzák, akik gondoskodni tartoznak arról is, hogy megfelelő pótközegek vegyék át a rend és nyugalom fenntartását. 3. A csendőrség és az állami biztonsági szervezet valamennyi többi közegét normális működésükre és állományukra korlátozzák. 4. Az összes katonai alakulatokat rendes szállásukon, kizárólag katonai építményekben kell elhelyezni, sőt távol kell tartani őket a polgári lakosságtól. Amennyiben a szudétanémetség e követeléseit, amelyek a normális állapotok helyreállítására irányulnak, hat órán belül (vagyis éjjel tizenegy óra harminc percig) nem fogadják el, nem rendelik el, nem hozzák nyilvánosságra, különösképen pedig nem közlik rádió útján, akkor a szudétanémet párt vezetősége minden felelősséget elhárít magától a további fejleményekért. Az egész világ közvéleménye megrettenve tekintett Prága felé, mindenhol kínos feszültségben számlálták a múló perceket s az órákat: vájjon mit hoz az éjszakai féltizenkét óra, az ultimátum lejártának pillanata? Mindenhol olyan hírek terjedtek el, hogy éjszaka féltizenkettő után megindul a német birodalmi hadsereg Csehország ellen és azonnal érvényt szerez a szudétanémetek követeléseinek; a határidő azonban lejárt, Prága semmiféle választ nem adott. Ezzel juttatta kifejezésre elutasító magatartását. És Nemetország felől sem mozgósítás, sem csapatmozdulatok híre nem érkezett. A német kormány, erejének tudatában, nyugodtan tovább várt, megbízott a szudétanémetekben, akik ebben a pillanatban megkezdték a cselekvő védekezést céljuk megvalósítására. — 35 — 3*
