Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
A felvidéki magyarság húsz éve.(Ölvedy János) - Megalakul az egyesült magyar párt
szocialista Párt zöme azonban nem csatlakozott az egységfronthoz és Szüllő Géza vezetésével tovább folytatta a párt eddigi szervező munkáját. A felvidéki magyarság politikai egysége tehát nem született meg. Pedig mind nagyobb szükség lett volna az egységes politikai frontra, hiszen éppen akkor javában dühöngött az elnemzetlenítés gondolatát szolgáló cseh politika. Már 1925-ben előállott az a visszás helyzet, hogy a magyarság két politikai pártja külön listával indult a választásokon. Az 1926 januárjában megkötött ú. n. „érsekújvári egyezmény" némileg kiküszöbölte ugyan a két párt között fennálló ellentéteket, de a teljes egység ekkor sem valósult meg. Petrogalli Oszkár hatalmas terve csak kezdeményezés maradt. Attól eltekintve, hogy a két magyar párt egyesülésének nem voltak mélyebb világnézeti akadályai (hisz' mind a két párt kihangsúlyozottan keresztény alapon állott), a két pártrendszer gyakran súlyos bajok fölött volt kénytelen szemet hunyni. Csak a legkirívóbbakra mutatunk most rá. A kétpárt rendszer minden jóakaratú igyekezet ellenére végeredményben pártideológiára nevelt s ezáltal éket vert a felvidéki magyarság sorai közé. Ezenkívül pedig egységes politikai szervezettség hiányában nem tudta erejét és súlyát a maga teljességében érvényesíteni politikai síkon. Igaz, az 1930-ban lefolyt választások óta bizonyos irányokban kikapcsoltatott a pártellentét, a „testvérpártok" ez időtől ugyanis közös listát állítottak. Ne feledjük el azonban, hogy a politikai síkon kívül számtalan más terület létezik még, ahol a magyarságnak egységes, szervezett állásfoglalásra volt szüksége. A felvidéki magyarság úgy vélte e hiányt pótolni, hogy e munkaterületekről száműzni kívánta a pártpolitikát. „A kultúrélet és gazdasági szervezkedés depolitizálását" hirdették bizonyos kisebbségi körökben és sok tekintetben igazuk is volt. Ám a politikamentes kultúrmunkának számtalan pontja van, ahol az a kormányhatalom céljaival találja magát szemben és éppen ilyenkor van szükség egységes, az őslakos magyarságot magába záró politikai pótkeretre. Az 1935 májusában kiírt nemzetgyűlési választásokon a két párt közös listával indult és összesen 234.943 szavazatot kapott. A felvidéki magyarság ekkor 9 képviselői és 6 szenátori mandátumhoz jutott. Az 1935-ös nemzetgyűlési választások sorsdöntő fordulatot jelentenek a cseh belpolitikában. Ekkor jelent meg először a cseh törvényhozásban a szudétanémet párt. És a szudétanémet részen ekkor meginduló egységtörekvés érezteti hatását magyar vonalon is. A politikai magyar egység ekkor már széles rétegekben öntudatosodott követelés, amely mind gyorsabban közeledik a megvalósulás felé. MEGALAKUL AZ EGyESÜLT MAGyAR PÁRT A politikai egység kezdeményezése a Magyar Nemzeti Párt részéről történt. 1936 január 10.-én Szent-Ivány József, a Magyar Nemzeti Párt nevében felhívással fordult a felvidéki magyarsághoz és az egységes párt megteremtésére hívta fel az illetékesek figyelmét. Az akció természetesen nagy — 14 — 2
