Felvidéki elbeszélők válogatott munkái (Budapest. Magyar Népművelők Társasága, [s. a.])

Ásgúthy Erzsébet: Nyitott ablakok

A többit nem láttam, mert egy boltív eltakarta okét Elcsavargott hangfoszlányok suttogása csapódott csak felém: „Hát ezért? . .. Na látod ..de máskor ... és soha és mindig . . . Aztán átsuhant Valika az udvaron, mint egy ragyogó bárányfelhő s pár perc múlva megjelent mongolba öltözötten, kalappal a karján. Szökelve indult a kapu felé. Hogy meglátott, egy percre még visszalibbent az ablakom alá. — Kezicsókolom — köszönt el fénylő szemekkel. — Teccik tudni, csak azért volt tegnap az egész, mert félt engem a szegénységbe hívni. Mert megint lehúztak a fizetéséből. De máma mégegyszer eljött megkérdezni, hogy azért akarok-e? És válaszként már repült is felé. Mintha ezüsthintán szállt volna a boldogság elébe. Üres lett az udvar. Fölnézek a háztetők főié. Most veszem észre, hogy hatalmasan ragyog a nap. Tán újra kezdődik a nyár. 74