Felvidéki elbeszélők válogatott munkái (Budapest. Magyar Népművelők Társasága, [s. a.])

Rácz Pál: Húsvéti jácintok

— Ugyan miért nem virágot? Pál zsebrevágta macskamarta cigánykezét és felhúzta a vállát. — Mert hogyha hazajövök nagy vakációra, lesz mit főzni... Az öreg Mezei csak mosolygott a kert közepén, ahogy a két fiút nézte az apró asszonnyal. — No, találjátok ki, én mit fogok ültetni az én másféllépésnyi kertembe? Pál nevetni kezdett — Mákvirágot. Biztosan mákvirágot, apu! Mezei művésziesen tudott csodálkozni. — Hát ezt meg honnan tudod, Pál? Palkó a vállát vonta. — Tudom. — De honnan? — Onnan, hogy anya mindig úgy mondja apunak, na te szép mákvirág . .. Mezeiné dorgálólag nézett Pálra. — Ugyan, hogy mondhatsz ilyet, te gyerek? Csak Lajcsi nem szólt. Szöget ütött a fejébe ez a felmérés. Ugyan hány lépés lehet az ő kertje? Hosszúakat lépett, de csak háromig udott. Vége volt a hosszának. A palánkig a szélessége még egy lépést sc tett ki. Mezei kivette szájából a pipát és csutoráját a nyakához dörgölte. — Nem találtad el, Pál! Nem mákvirágoí vetek bele, hanem dohányt. Lajcsi felfigyelt és lelkesedve mondta: — Annak is szép virága van... De milyen szép! . .. Pláne, ha piros... v I — Hanem mit fog ültetni anya az övébe? — tette fel a találóskérdést Mezei. Pali kunegoni kezdett. — C ... c ... c ... én tudom, de meg nem mondom ... Lajcsi leintette. Szőke haját hátralökte a fején és Pál elé állott. — Csak te ne tudj olyan sokat! Anya azt ülteti bele, amit akar. Azt nem találja ki senkise. És ránézett a kicsi asszonyra. Meleg kék szemének fiúsan lágy trkintete ráolvadt az anyja arcára és felforrósította azt. Űgy szerette c/t a kicsi anyát... Valójában nem is tudta, hogy szereti, csak érezte. 1-ogy milyen jó a közelében lenni; milyen meleg a keze, ha megsimogatja; milyen jó az ölében elszunyókálni, úgy, mint kisgyermek korában, ha későre járt az idő. Érezte, hogy nincs senki a világon, aki jobban érdekelné őt, mint az anyja, akinek kezéből még a szárazkenyér is puhább ... Mezeiné azonban elárulta, hogy mi a terve. — Én százszorszépet és nefelejcset fogok ültetni. 2]