Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)
Átmeneti korszak, az ármentesítő társulat megalakulásáig
85 A pénztárt az elnöktől még mindig nem vette át a megválasztott pénztáros, mert az elnök beadott számadásának közgyűlési elintézésére várt. — A választmány pénztárost a pénztárnak átvételére utasítja, a lezárt napló alapján, az elnöki számadás utólag is beadható lévén. Bizottságot küld az átadás és átvétel foganatosítására. Baesák István beterjeszti a közgyűlésben szavazat jogosultaknak felülvizsgált lajstromát, mely is elfogadtatván, a netáni felszólamlásoknak 15 nap alatti beadhatása czéljából a somorjai fó'szolgabirói hivatalban közszemlére kitétetik. A közgyűlés határnapját aug. 27-re tűzik ki. 1887. augusztus hó 7-én megtörtént a pénztári értékeknek az elnök által a pénztáros kezéhez való átadása, az 1887. januártól julius 31-ig vezetett számadás lezárása és megvizsgálása is. Ezzel az alapszabályszerű új berendezkedés az egész vonalon életbe lépvén, befejezte társulatunk az alakulás korszakát, midó'n a megye közkormányzata mellett, folyton ott látható az érdekeltség képviselete, midó'n minden munkálatot az alakulóban levő társulat kezdeményezésére, a megyétől erre általános felhatalmazást nyert felso-csallóközi főszolgabíró Molnár László hajtott végre, a társulati közgyűlések határozatai értelmében. Az átmeneti időszak első felében a műszaki tanácsokat, terveket, a megyei építészeti hivatalból kiküldött Dalvicz Hugo kir. mérnök, 1885-től a pozsonyi m. kir. folyammérnökség főnöke, mint a társulat mellé kirendelt miniszteri megbízott, Linczboth Ignácz m. kir. főmérnök adja meg. Ezen három férfiúnak, úgy az elnök Bittó Béninek, ki négy évig egyszersmind pénztárosa és igen jó gazdája is volt a társulatnak, tevékenysége magaslik ki az átmeneti korból. Ezen átmeneti időszak magán viseli még a megyei önkormányzattól átvett szabad mozgás és valóságos társadalmi önkormányzat bélyegét, a midőn az érdekelt felek maguk tervezik, elhatározzák, végrehajtják az általuk szükségeseknek tartott munkákat, építenek új töltéseket, erősítik a régieket, a partok védelmére sarkantyúkat, pősöléseket állítanak az elszakgatások ellen; kizárólag magukra vállalva a felelősséget, a nélkül, hogy előleges felülvizsgálatot, jóváhagyást szükségesnek tartottak volna. Hiányos lenne történetünk ezen része, ha nem mutatnók fel az ez idő alatt teljesített munkák, pénz- és értékforgalom eredményeit.
