Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)

Átmeneti korszak, az ármentesítő társulat megalakulásáig

7Í> A számvizsgáló bizottságot reconstruálta a közgyűlés, megválasztván e bizottságba Petőcz Kálmán, Pirkner János és Vermes Péter érdekeltségi tagokat. A siilyi töltés-belebbezés kérdésében elfogadja a választ mán v ajánlatát, s ha tavaszon a belebbezés elkerülhetlennek mutatkoznék, Molnár Lászlót a belebbezés foganatosításával megbízza ; Bittó Béni, Bacsák István, Galgóczy Antal, a vezetés és ellenőrzésre kiküldettek. A Kis Dunánál elrendelt töltési munkák folytatására ugyan e bizottságot küldi ki. 1886. április 6-án gyűlést tart a választmány, melyben Molnár László jelenti, hogy a Topolánszky-féle térképet sikerült 100 frton megszereznie; jelenti továbbá, hogy a térkép kiegészítése, illetve a törvényben előírt töltés­tervezetek elkészítése végett Gardner Tivadar okleveles mérnökkel lépett alkura, a vele kötött szerződést helybenhagyásra bemutatja. Egyszersmind bejelenti, hogy a tervezetbe felveendő töltések normál méreteire nézve a minisztériumtól, s onnan választ nem kapván, a komáromi társulat kormánybiztosától kért és kapott adatokat ; melyeket előterjesztve, kéri a tervezet alapjául szolgálandó méretek megállapítását. Az igazgató választmány a Topolánszky-féle terv megvételére vonatkozó jelentést kedves tudomásul veszi és a 100 frt vételárt utalványozza. Helyben hagyja a Gardner Tivadarral kötött szerződést. A védtöltési tervezethez szükséges magassági és szélességi méretekre nézve megállapítja: 1. A töltés 1 méterrel magasabb legyen mindenütt, mint az 1883-i leg­magasabb nyári zöldár mellett a Duna vízállása volt. 2. A szélesség Süly tői a Dénesdi határig a töltés koronáján 4 méter, Dé­nesditől fel Szunyogdiig miután itt a töltések a Dunától 1 mértföldre is el­távoznak s így az ármeder oly nagy, hogy a partokra kilépett víz elég helyet talál a lefolyásra, továbbá az egész Kis-Duna mentén csak 2 méter legyen. A töltéseknek az ármeder felőli, külső rézsűje 1 : 3-hoz, mentett oldali, belső rézsűje 1 : 1'5-hoz arányló legyen. A belső rézsűnél a korona alatt 3 méternél, a mélyedéses helyeknél 2 méteres padka tervezendő. A töltés vonalon találtató aggályos és a technikai követelmények szerint fenn nem tartható görbületek kiegyenesítendők lévén, bizottságokat küld ki ezek kijelölésére. Az Öreg-Dunánál Molnár Lászlót és Galgóczy Antalt, a Kis­Dunánál Bacsák Istvánt, Szabó Károlyt és Gáltfy Ignáczot, s felkérte Linczbot Ignácz m. k. folyammérnök urat is a közreműködésre. Kiterjeszti a bizottság eljárását a sülyi veszélyeztetett töltés megvizsgá­lására is. A minisztérium 1886 fébr. 23-án kelt 4440 számú rendeletével a jan. 16-i gyűlésből ferterjesztett alapszabályokat és gátvédelmi szabályzatot észrevételeivel átidomitás végett visszaküldvén, a választmány a változtatásokat elfogadja; egyúttal elnököt megbízza, hogy a végszövegezés elkészülte után

Next

/
Thumbnails
Contents