Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)
Átmeneti korszak, az ármentesítő társulat megalakulásáig
75 száma, azoknak a 11. §-ban előírt személyes járandóságaiban emelkedő nagy költségek ellen nyilatkozik a közgyűlés másik feltétele. Az 1884. XXVIII. törvény a vizi munkálotokra vonatkozó hatósági illetékességet szabályozza oly esetekben, midőn a munkálat több törvényhatóság területére terjed. A törvénynek ezen rendelkezése ugyan a mi társulatunk kötelékébe eső birtokokra, társulatunk alakulására, nem volt befolyással; de a társulati árvédelem lassú fejlődéséhez hozzájárult s ezért azt hiszem felemlítése nem volt felesleges. Az alakulóban volt ármentesítési társulat ezalatt folytatta kis-dunai töltéseinek erősítését, tatarozását, várva az újonnan felterjesztett alapszabályok helybenhagyását. E helyett rendelet érkezett, melyben az ezen társulat területén a mult évben eszközölt védtöltés-építésekre vonatkozó tervezeteknek, a munkálatokra fordított költségek jegyzékének és az adótérítésből nyert összegek kimutatásának 4 nap alatti beterjesztése hagyatott meg 1885. január hóban. Kimerítő jelentést adott erről az elnök, melyben az érdekeltség költségén folyt eddigi árvédekezésnek rövid történetét adta, a nem létező tervek beküldését mellőzve, az adótérítményből kapott, és a különböző munkálatokra és egyéb költségekre kiadott összegeket részletesen kimutatja. A jelentésnek egész teijedelmében való közlését feleslegessé teszi, az előre bocsájtottakban lefestett történeti kép, mely árvédekezésünket bölcsőjétől, a társulat alakulásáig mutatja be. 1885. február 28-án megtartott választmányi gyűlés az 1884. évben végrehajtott munkálatok költségeiről bemutatott számadásokat tárgyalja és azokat helyeselvén, a közgyűlés elé terjeszti azon indítványnyal : hogy Molnár László főszolgabírónak, ki az összes munkálatokat vezette, az igazgatót helyettesítette, 500 frt utazási átalány- és tiszteletdíjként utalványoztassék 1883. és 1884. évekre. Dalvicz Hugo mérnöknek pedig, ki a pozsonyi kir. építészeti hivataltól Nyitrára tétetett át, s innen szabadságot nyerve, eljött az új munkálatok bevezetésére, 50 frt tiszteletdíj utalványozását indítványozza. Ebben a gyűlésben határozza el a választmány, hogy jövőre műszaki kérdésekben nem a megyei építészeti hivatalhoz, hanem a kir. folyammérnökséghez fordul tanácsért. Az alakulásra ismét 1885. május hó 12-re új közgyűlésbe hívta össze a vármegye alispánja az érdekeltséget. A közgyűlésben felvett jegyzőkönyvet közöljük annak tanúságául, hogy míg egy részről a minisztérium a felterjesztett alapszabályokat nem is tárgyalta, más részről az érdekeltség, habár feltételeihez ragaszkodott is, a szóbeli értekezések megállapodásait eló're elfogadván, eddigi bizalmatlanságától eltérve, már az alakulással szemben folytatott merev álláspontját feladta.
