Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)
Átmeneti korszak, az ármentesítő társulat megalakulásáig
58 Ez alapon Sülytől Gelleszél bevonásával a somorja — duna-szerdahelyi országútra húzott vonaltól, s ezen országúton Duna-Szerdahelyig, Duna-Szerdahelytől pedig Tőkésig futó megyei úton felül nyugatnak eső összes határok a felső-csallóközi ármentesitési társulatnak, az azokon alul eső Pozsony vármegyei alsó-csallóközi járás összes többi községei pedig a Komárom-Csilizközi ármentesitési és belvízlevezetési társulat kötelékébe soroztattak. így a felső-csallóközi ármentesitési társulatnak alakulására az első alapkövet letették. Most az első berendezkedés, a kezelő személyzet létszáma, az ezzel összekötött személyi és dologi kiadások adtak okot hosszabb tárgyalásokra. Az érdekeltség annak tudatában, hogy már századok óta fennálló töltéseinek fentartására készül alakulni: magát az új tervezetek, árfejlesztés elkészítésének nagy költségei alól felmentetni igyekezett. A személyes kiadások apasztására, a mérnökön és pénztároson kivül, semmiféle hivatalnokot vagy gátőrt alkalmazni nem akart. Az igazgatást és pénzellenőrzést az igazgató választmányra, a gátőrí tisztet pedig, úgy mint századokon át szokásban volt, a partmenti legközvetlenebbül érdekelt községek elöljáróira kivánta bízni, abból a nézetből indulva ki: hogy ezen községek elöljárói saját legközelebbről érintett érdekükre tekintettel, a gátőri teendőket pontosabban, — és a községekkel inkább rendelkezhetvén, — jobban és olcsóbban fogják végezni, bármely szolgai állásban lévő gátőrnél. Még inkább ellenezte az érdekeltség a falukon kivül minden mértföldnyire kivánt gátőri lakok fölépitését, mint melyek a szomszéd országból beözönlő csavargók tanyái, a gátőrök barmai és baromfia pedig, a szomszédos földek termésében, örökös kártevő telepekként, szakadatlan perek és viszálykodásokra adnának okot, melyeknél a gátőrök és velük a meggyűlölt társulat húzná a rövidebbet. Felső-Csallóközben sűrűn állanak a falvak az Öreg-Duna partján, 4—5 kilométernyire egymástól, így a gátőrök meghúzhatják magukat a töltés mellett fekvő falvakban, veszély esetén könnyen kaphatnak segítséget, munkásokat, családjuk pedig nincs kiszolgáltatva a csavargók kényének, miként ez megtörténne a falun kivül fekvő magán álló gátőr-házakban. Ezeknek szemmel tartásával készültek el 1876-ban és terjesztettek fel az 1877. évi februári gyűlésből az első alapszabály és az első gátvédelmi szabálytervezetek. -— Az érdekeltség közgyűlése végrehajtó bizottságot küldött ki. Bittó Béni elnök, Földes Gyula h. elnök, a két járás főszolgabirái Molnár László és Szabó Károlyon kívül, Bacsák István, Petőcz Dénes, Baltazzi képviseletében Krimszky Antal, Nagy László, Czilhert Róbert, Vermes Mór, Gálffy Ignácz, gróf Batthyány József képviseletében Renkey Ferencz, a békéi uradalom képviseletében Heiszler József, Pálffy-senioratus képviseletében Nagy Elek tagokból. A felküldött alapszabály-tervezet nem tartalmazván semmit a komáromi ármentesitési társulathoz való viszonyról, Bittó Béni társulati elnököt a
