Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)

Árviz elleni védekezés a legrégibb kortól a vármegye vezetése alatt

37 És ha ezen vizek kellő időben más folyásba nem tereltetnek, vagy fordíttatnak, vagy a szükséges töltések és elzárások idejében el nem rendeltetnek, ezen vizek Csallóköz szigetében és nevezett Somorján nagyobb károkat fognak tenni; miből ezen városunkra, közületek sokakra, és a ti jobbágyaitok telkei, rétjei, használt földeiben helyrehozhatatlan kár származhat. — Ezért Hívségteknek összességben és egyenként jelen levelünkkel megparancsoljuk: hogy a mikor és a hányszor előbb említett István és György, nevezett vármegyénk fővagy ezek helyettes ispánjai jelen rendelet során megkeresnek : mind anynyiszor összes népeiteket, jobbágyaitokot, az előbb említett víznek más folyásba, mederbe terelésére, nevezett István és György utasításai szerint készítendő töltések és elzárások felállítása, rendbehozására, ások, kapák és egyéb erre alkalmas eszközökkel irányozni, kirendelni, késedelem nélkül kötelesek legyetek. Egyébiránt nevezett István és Györgynek meghagytuk, és ezennel meghagyjuk, hogy ők titeket, ennek megtételére saját károtokkal hajtsanak, szorítsanak, királyi hatalmunkból jelen iratunkban reájuk ruházott hatalommal. Másként cselekedni ne merészeljetek. Jelen iratot annak felolvasása után visszaadni és beterjeszteni rendeljük. Kelt Tatán, Laetare vasárnap utáni harmad napon 1426. uralkodásunknak Magyarországban 38-ik, Csehországban ötödik évében.

1 Ezen nyilt parancs egységesítette úgy látszik az eladdig községenként laza összefüggésben állott védekezést. — Kimondta a védelem közösségét, királyi hatalmazott biztosokat küld ki a végrehajtás vezetésére. Innen onnan letelik tehát félezred év, — ha ezen nyilt parancstól számítjuk a közös védekezést, — Csallóköz összefüggő rendszeres árvédelmének idejéből! Csak az kár, hogy a most dicsért patens miként történt végrehajtásáról nem tudunk beszámolni. Egy egész század pergett le Magyarországnak — a fényes Hunyadi korra következett — legszomorúbb korszakából a nélkül, hogy Csallóköz árvédelméről hírt vennénk. Pozsony vármegye levéltára mint már említénk a 16. század végén elégett. Nem láthatjuk a vármegye vezető kezét. Az egyes magánlevéltárakban szétszórtan talán felkereshető adatok még a homályban lappanganak, ha egy általában ilyenek vannak. Mert az akkori idők a birtokosokat inkább az adományokról, szerzeményekről, osztályokról szóló okiratok gondozására szorították, az Árpád és Anjou kori nagy birtokosokat új emberek, új emelkedők váltották fel, kiknek ismét legkisebb gondjukat sem képezte az, váljon sanyargatott alattvalóik pár nappal többet, vagy kevesebbet szolgálnak a közügynek ! — Éppen oly kevéssé vettek erről tudomást, mint az évről-évre szaporodott egyéb közadózásokról. Azonban fel kell tennünk, hogy Zsigmond királynak említett rendelete 1 Somorja város levéltárában őrizett Leopoklkori latin nyelvű átirat.