Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)

Jégállások, jégmenések, árvizek a 16-ik századtól napjainkig

32 Nem volt befolyással az árvíz veszélyre rendszerint a hosszan tartott jég, hanem igen is a gyors olvadás ; míg a lassú, kisebb fagyokkal megszakított olvadás, lassanként a legacélosabb jeget is porhanyossá tette, — a veszélytelen jégmenést elősegítette. Elősegítette a jég kártalan elvonulását a középnél magasabb vízállás is, míg az alacsony vízállással induló jég a legtöbbször torlódásra vezetett. Megkísértettük 35 éves cyclusban összeállítani a téli fél év csapadék és hőmérsékének napok szerint való kimutatását. Felső Csallóközben 1833—1869-ig október-márciusi 182 napos félévben volt. É v Száraz Csapadékos Fagyos Fagy nélküli É v Száraz Csapadékos Fagyos Fagy nélküli É v nap É v nap 1833/34 166 16 21 161 1851/52 132 50 60 122 1834/35 179 3 55 127 1852/53 115 67 33 149 1835/36 165 17 60 122 1853/54 134 48 63 119 1836/37 145 37 64 118 1854/55 109 73 54 128 1837/38 147 35 64 118 1855/56 131 51 102 80 1838/39 139 43 66 116 1856/57 125 58 90 93 1839/40 145 35 67 115 1857/58 162 20 103 79 1 1840/41 116 66 98 84 1858/59 120 62 80 102 1841/42 126 56 56 126 1859/60 107 75 116 67 1842/43 115 67 24 158 1860/61 145 38 55 127 1843/44 114 68 100 82 1861/62 128 54 73 110 1844/45 99 83 95 87 1862/63 132 50 43 140 1845/46 112 70 46 136 1863/64 140 43 60 122 1846/47 144 38 64 118 1864/65 127 55 110 72 1847/48 103 79 85 97 1865/66 155 28 102 80 1848/49 157 25 100 82 1866/67 137 46 39 144 1849/50 122 G0 77 105 1867/68 120 62 80 102 1850/51 139 43 75 107 1868/69 117 65 37 145 Ezen összeállítás csak arról tanúskodik, hogy vidékünk éghajlata szárazságra hajlik, és hogy a nálunk leesett hó nem volt vizeinkre semmi befolyással. Sőt a fagyosabb telek se voltak egyszersmind árvizesek. Az 1840/41-i, 1843/44-i, 1844/45-i, 1855/56-i, 1857/58-i, 1859/60-i, 1863/64-i, 1864/65-i túl sok fagyos napot felmutató telek után, a lassan tartott olvadás a jégnek veszélytelen elvonulására vezetett. A jelen századi árvizek kimutatásából látható, hogy árvíz nálunk csak is jégmenésekkor volt, mikor a rendes mederben jégtorlaszolt Dunának visszaduzzadó vize a magas töltéseken is áthágott. Az így visszaszorított víz ellen a hosszú vonalon építeni megkisérlelt nyúlgát legtöbbnyire elégtelennek bizonyult.