Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)

Jégállások, jégmenések, árvizek a 16-ik századtól napjainkig

27 szét a számtalan éren, laposon, a nagy reeipiensbe a Sárrétig. — Erősebb védekezésre vidékünkön leginkább a jégmenésekkel összekötött helyi duzzasz­tások szorították a fenyegetett vidék lakóit. Ebből magyarázható azon jelenség is, hogy a régi töltések sehogy sem épültek egyforma méretek szerint, sem magasságban, sem erősségben ; elany­nyira, hogy mig a Yereknyei régi Dunát elzáró töltések kétszeresen meg­haladják a mai normál méreteket: addig alább az egyenes viznyomástól ment helyeken felét se bírták töltéseink a mai szabályos méreteknek. Sajnos, hogy az árvizekre vonatkozó adatok a 16-ik század végén a megye levéltárát elpusztított tűz áldozatai lettek, minek folytán csak a későbbi jelentésekre szorítkozhatunk. A legrégibb adat téli árvízről Zsigmond királynak Somorja városa kérel­mére kiadott 1426. évi nyiltparancsa, melyet alább a töltésezés leírásánál méltatunk. — Tanúsítja e diploma, hogy akkor Szemet határában több egymás után lefolyt évben kitört a víz és elárasztotta Somorja földjeit és az alsó vidéket. 1 Az 1569: XXI. t.-cz. tudósit, hogy 1568 és 1569-ben nagy árvizek pusztították Csallóközt. 1568 : 38 Jegyzőkönyvi lapon olvasható megyei végzés, valamint az 1658 : 74. t.-cz. a téli árvíz rongálásainak helyre állításáról szólt. — További árvizekről s ezek nyomán tett intézkedésekről szóllnak az 1673. évi 25, 1674 : 52, 1682 : 73, 1688 : 199, 1700 : 61, 1712 : 404, 1720 : 422, 1727 : 268, 1730:41, 1732:211, 1733:282, 1737:625, 1738:75, 1741:235, 1744 : 644, 1748 : 349 jegyzőkönyvi lapszámokon olvasható közgyűlési végzések. 1760:712. A Duna jegének széttörésére munkásokat rendelnek ki, de hasztalanul, mert a jégtorlasz megmozdíthatatlan maradván, az árvíz a tölté­seket több helyen elszakította és Csallóközt elöntötte. 1771: 61 779. Az árvíz okozta károk felvétetnek. 1779 : 58. Az Érsekújvári Duna-ágnak sűrű kiöntéseit panaszolják; az itteni árvizek leginkább Patonyszél Sárrétre nyúló határait tették használ­hatlanná. 1788 : 838. A megye elrendeli, hogy jövőre a jégállásról, indulásról jelentéseket tegyenek a szolgabirák. — Ezen határozatra az 1787-ik jégtorlással járt árvízről beadott jelentések adtak okot. A jégállás, indulás és torlódásról 1789-ben beérkezett ugyan a jelentés, a megye 202. sz. határozatával a torlasz szétlövése czéljából ágyúkat kér; de kérelmét a katonai hatóság elutasítja, minek következése az lett, hogy Szemeinél a visszaduzzadó jeges ár a töltéseket áthágta, elszakította, és az alsó vidéket elöntötte. 1 Már 1240. okmányban van említés elárasztott földekről Karcha Szélben. Ide csak Felső-Csalló­közből jöhetett viz. Bartal Com. M. Lukács leveles láda.

Next

/
Thumbnails
Contents