Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)

Csallóköz megszállása ezer év előtt

17 Cséfalva 1390. évben van említve először; úgy látszik e két kis község az elpusztult Kondoros lakóit fogadta magába. Kis- és Nagy-Budafa 1319., 1338. években már léteznek.

1 Egyházas-Gelle 1253-ban már mint plébánia van emlitve. 1311., 1320. és több 14. és 15. századi okmányban előfordul. Pósfalva, most Pósfa 1423. évben már község. O-Gelle 1524-ben mint Geleszélhez tartozó van összeírva.

2 Beketfa 1423., 1524-ből,

3 Kisfalud alias Kis-Vista, 1291-ben már említi egy okirat. Tejed 1131., 1302-iki perekben fordul elő. A szomszédos alsó-csallóközi ármentesitési társulatba kebelezett pozsonymegyeí községekből Baár-, Benefalva-, Erdőhát-, Ersek-, Damasa-, Gutha (Kul csár)-, Móroc-, Belud-, Ethuru (Etre)-, Sipos (Somogyi)-, Gönczöl-Karchák, Szilas és Nagy-Lúcse, Nadasd és Nádaslak, Mad, Alistál, Faristál, Nyék, Várkony, és a többiről mind vannak emlékek a mohácsi vész előtti korból. Kimutattuk íme, hogy az összes most lakott felső-csallóközi községek, már jó részben az Árpád-házi királyok alatt, de a mohácsi vész előtt mindannyi, sőt a jelenleginél több község is meg volt szállva. Hogy az itt felsorolt községek nem csak egészen kis községeket vagy tanyákat képeztek következtethető abból, hogy már az Anjou korban kimutatható pozsonymegyei Csallóközben a két szolgabírói járás. (1325-iki okm.) Okiratok tanúsítják, hogy Püspökin, Brukkon, Misérdin, Csütörtökhelyen, Egyházas-Magyaron, Illésházán, Somorján, Gellén, Szerdahelyen plébániák voltak; Dienesdin, Csukár-Abonyon, Egy házas-Pakán, Egyházas-Guthoron, Vajkán és Sz.-György-Vron voltak templomok;

4 végre hogy a közkormányzatot nem csak a két szolgabíró, hanem Gelle-szélben egy ideig a Comes maga az ott tartott gyűléseken, — az érseki Vajka-székben pedig ezeknek választott tisztviselői vitték. Mindez pedig arra vall, hogy akkori időben a népesség vidékünkön elég

1 sűrű lehetett. Szigetünk felső részét nem dúlta sem török sem tatár; csak a Pozsony közelébe esett rész szenvedett régebben a betörő német és csehektől, a mohácsi csata után pedig és a szabadságharczok alatt, úgy az Érsekújvár és Komárom ostromaikor itt tanyázott védő német és labancz sereg harácsolásaitól. A mi egyúttal valószinííleg közvetlen okot szolgáltatott arra, hogy a felső néhány község magyar népségét lassanként német települők váltották fel. Háborús világot Felső-Csallóköz csak régesrégen és a szabadságharczok alatt látott, kezdve a 907-i

5 pozsonyi csatától 1849-ig. 1 Olgyayak levéltára. 1 3 lîartal Comm. 4 A területünk alatti Alsó-Csallóközbó'l legközelebbi szomszédságunkban, Karcsa-szélen, Várkonyban, Kürthön emlékeznek az okiratok plébániák és templomokról. 6 A krónikásaink által leirt pozsonyi csata második napi részét Ortvay Pozsony történetében, P

ozsony fölött, a Morva mezőn keresi azért, mert ott a Duna egyetlen folyásba szorulva, az át ït^TifÂ^m^GARICA 2 c>m«Hi - Somoriašamorln