Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)
Csallóköz megszállása ezer év előtt
11 ben párkányzat-téglákat, melyeken a még régebbi építmény elbontása előtti meszelés nyoma is látható volt: az elhiszi, hogy ezen kis románstylű templom és a többi említett egyházak az Árpádok első idejében már fenállottak.* A püspöki, csütörtöki, gellei, a lebontott egyházas-magyari, a dunaszerdahelyi templomok, a szent-péteri pusztai templom sanctuariuma, mind tanúskodnak Arpádkori keletkezésükről. A felso-csallóközi falvak mindannyian, a vegyes-házi királyok alatt már mint népes községek említvék az okiratokban; a parochialis egyházak számossága mellett, már az Árpádok alatt fennállaniok kellett. Természetes, hogy Arpádkori okirataink száma kevés, de elég arra, hogy Béla király névtelen jegyzőjének előadását támogassa. Nem feladatunk végig követni a csallóközi falvak és községek történetét, mi csak a társulatunk területén fennálló községekre s ezeknek is inkább vízrajzi fekvésére szorítkozunk. Erre való tekintettel vegyük sorra községeinket előbb az Öreg-Duna, azután a Kis-Duna mellékén, végre a Közép-Csallóközben fekvőket. A Dunának egy eros ága a „Farkastorok"-nál kiszakadva, a legalsó folyásán Guthornál tért vissza az Öreg-Dunába. Az ezzel képződött sziget számtalan erei, szakadékai miatt nem volt településre alkalmas, de jó halász és vadászó térséget képezett az ősidőben; tehát a magas balparton, hol eke alá való földek kínálkoztak, telepedtek az első foglalók. O •• Az Oreg-Duna menti községekre térve, kezdjük a Pozsonyhoz legközelebb fekvő F Őr év falunál. Főrév 1292-ben említve van mint rév a „Challon" vizén. Szunyogos Csandal, most „Szunyogdi", már ítélet tárgya 1302 mart. 18., 1310 junius 20.. 1356 január 10-ki okiratokban. Püspöki 1342-ben Tamás pozsonyi kanonokot adja. Chörle, később Cselle, ma Csölle, alispán Ítélkezik csöllei birtokról 1295 decz. 12-én. Misérdit Homori Jakab eladja 1294-ben; 1302 máj. 25-én plébánosával a szt. mártoni apát köt egyezséget. Dienesd. A szt. mártoni apát építtetett itt kápolnát a misérdi plébánossal egyetértésben 1302-ben. Szemet. 1434 és 1435-ben a Fraknói grófok részére adomány levél szól Nyárasd és Szemeti birtokokról. Gutlior. 1306. Decz. 17. alispányi végzés tárgya. * A szt. György-úri ős templom anyagát 1852-ben Szcytovszky primás 300 írtért a bácsfaiaknak lebontás kötelezettségével eladta ; a sanctuarium boltozata leszakadásakor magával rántotta az egész sanctuarium vastag mészrétegét s akkor tűntek elő az élénk, vörösfestésű frescók. Szerző ezeket akkor lerajzolta, de az egyszerű rajzok az lN">7-i tűzvészkor líaesfán elvesztek. A plébánia annaleseiben semmi emlékezés róluk. Ezen ős régi templomot az 1237 évi okirat már régi templomnak mondja. Ortvay M. o. v. r.
