Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)

Csallóköz megszállása ezer év előtt

9 Őseink az első foglalás és földosztáskor böles előrelátással ugy osztották fel a határokat a két Dunára dűlő vidéken, hogy a felszántható dombos részre, valamely vizet nyújtó folyás mellett, felépítették tanyáikat, a Dunaágak közt terülő mocsaras réteket, erdőket pedig keskeny szalagokban, a Dunákon keresztül vezetett határok közt osztották fel. Igen természetes volt az előrelátásuk, mert az akkor még meglehetősen kevés szántható földnél háromszorta, sokszor tizszerte nagyobb volt a rét és legeltető hely; tehát a mivelheto részen sűrűn keletkezett telepek határaikat csak keskenyen nyújthatták a Dunákig és ezeken keresztül. így látjuk Pozsonytól kezdve, hogy a Pozsony városi és Püspöki, Guthor, Somorja, Csölösztő, Tejfalu, Doborgaz, Vajka, Süly, csallóközi helységek határai az Öreg-Duna jobb partjára, közben pedig Horvát-Járfalu, Oroszvár, Csúny, Rajka dunántúli községek határai a Duna balbartjára, váltakozva átnyúlnak. A Kis-Duna mentén legjobban látható ezen beosztás az úgynevezett Sárrétre dűlő határoknál, melyek alig egy kilométer, sőt néha ennél még kisebb szélességben 10—15 kilométer hosszan hasítvák a Kis-Dunára. Ezen beosztásai minden községnek jutott egy kis szántható föld, — mellette nagy kiterjedésű rét, legelő és erdő. Azonkívül valamennyit egyformán sújtották az akkoriban bizonyosan gyakoribb, de nem oly veszélyes árvizek, — egyformán fenyegették a zabolázatlan Dunák váltakozó partszaggatásai, nálunk „szegés^-ei.

1 Hogy ezek a partszaggatások, különösen az Oreg-Duna mellett minő nagy változásokat szültek és mily nagy károkat okoztak, mutatja a múltban „Körtvélyes" népes nemes község példája, mely még az Anjou-korban virágzott és a Duna szegélybe kerülvén elpusztult. Csölösztő régi romjai a szigeten találhatók voltak még a negyvenes években is. Láttuk Vaj kát, Guthort végveszedelemben; ha késik a szabályzás segélye, eddig már a guthoriak valahol Kis-Guthoron. a vajkaiak pedig a szigetben lettek volna kénytelenek felütni sátorfáikat. A 14-ik század végéig többször előforduló „Görgetc«-" községnek nyoma O O 77 O Ö (DJ veszett, hol keressük meg ezt? Valószínűleg a Duna fenekén, értve ebben a fenékben a később kibukkant „öntések'', szigeteket is. Doborgaz határában van egy fűzes, ezt „Görgetegének, és a mellete folyó Dunaágat görgetegi"' Dunának nevezték és nevezik. Talán ez jelezte az elpusztult község helyét, mint a körtvélyesi puszta a régi népes községet? Doborgaznak egy egész utcza része, Vajkának alsó vége ős kápolnájával együtt a Dunába szakadtak. Az ujabbkori partszaggatások nagyságának tanúsága az a statistikai kimutatás, melyet a „Pozsonymegyei gazdasági egylet" 1866. évben hivatalos ada1 A Duna szegeseiről ťuokmányunk is megemlékezik.