Duba Gyula (vál., előszó): Fekete szél. Fiatal szlovákiai magyar prózaírók antológiája (Bratislava. Madách, 1972)
Kovács Magda: Hazugság nélkül
sokan ugrottak vízbe. Pocsékul éreztem magam. Nem mondtam, de pocsékul éreztem magam. A lányok untaik. Nagyon unták, hogy sohasem megyek el. Két hónapja tudtuk, hogy egyszer el kell mennem. Négy napja minden reggel elbúcsúztunk. Igazán nem volt szép tőlem, hogy nem mentem el. Még egy csomag levélpapírt is kaptam tőlük emlékbe. A negyedik napon mégiscsak összecsomagoltam. Nem is volt olyan nehéz. Nem volt pénzem, így eladtam Juditnak a fekete ruhámat. Ott ült elmosódó arcvonásaival az ágyamon. Nyugodtan ülhetett volna egy akváriumban is. Ez volt az egyetlen szép ruhám, de Juditnak nem tetszett. Úgy kellett ráerőszakolnom. Nem szeretem az erőszakot, de kellett a pénz. A kesztyűmet is eladtam. Azt is Juditnak. Hogy jobban örüljön, azt mondtam, hogy még Cecília nagyanyámé volt, aki szerette a fehér rózsákat. Egyszer telerakta a szobáját, magára csukta az ajtót, és reggelre meghalt. Megölték a rózsák. Idegesített, hogy Judit olyan éktelen üresen ül az ágyamon. Tudtam, hogy az ilyesmitől mindig élni kezd. Él vagy tíz percet, aztán megint beleolvad a tárgyakba. A fehérrózsa halál tetszett neki, mert abszolút giccs volt. Megvette a kesztyűt és a ruhát százötven koronáért. Nem vitatkoztam vele, örültem, hogy pénzem van. Elég szegénynek éreztem magam. Járkáltam egy darabig, hogy felélénküljön a vérkeringésem. Azután bementem a városba egy liter tejért meg negyed (kiló kenyérért. Rám fért volna már valami jobb kaja is, mert a zsíros kenyértől és víztől összeakadozott a lábam. Lógott rajtam a ruha, lötyögtettem a szatyromat, a tejnek legalább a fele kifolyt. Átnedvesítette a szatyrot, a kenyeret. Az árnyékos oldalon mentem, a fal tövében. Megint elfelejtettem anyámnak feladni a levelet. Felriasztottam egy csomó galambot a téren. Élveztem az eget, mély volt és tiszta. Mindenütt, ahová csak odasütött a nap, galambok, verebek ültek. Azt hittem, május van, én kislány vagyok, és templomba megyek vasárnap délelőtt otthon, a falumban. Tiszta akar92