Duba Gyula (vál., előszó): Fekete szél. Fiatal szlovákiai magyar prózaírók antológiája (Bratislava. Madách, 1972)

Kovács Magda: Hazugság nélkül

sokan ugrottak vízbe. Pocsékul éreztem magam. Nem mondtam, de pocsékul éreztem magam. A lányok un­taik. Nagyon unták, hogy sohasem megyek el. Két hó­napja tudtuk, hogy egyszer el kell mennem. Négy napja minden reggel elbúcsúztunk. Igazán nem volt szép tő­lem, hogy nem mentem el. Még egy csomag levélpapírt is kaptam tőlük emlékbe. A negyedik napon mégiscsak összecsomagoltam. Nem is volt olyan nehéz. Nem volt pénzem, így eladtam Juditnak a fekete ruhámat. Ott ült elmosódó arcvonásaival az ágyamon. Nyugodtan ülhe­tett volna egy akváriumban is. Ez volt az egyetlen szép ruhám, de Juditnak nem tetszett. Úgy kellett ráerősza­kolnom. Nem szeretem az erőszakot, de kellett a pénz. A kesztyűmet is eladtam. Azt is Juditnak. Hogy jobban örüljön, azt mondtam, hogy még Cecília nagyanyámé volt, aki szerette a fehér rózsákat. Egyszer telerakta a szobáját, magára csukta az ajtót, és reggelre meghalt. Megölték a rózsák. Idegesített, hogy Judit olyan éktelen üresen ül az ágyamon. Tudtam, hogy az ilyesmitől min­dig élni kezd. Él vagy tíz percet, aztán megint beleolvad a tárgyakba. A fehérrózsa halál tetszett neki, mert ab­szolút giccs volt. Megvette a kesztyűt és a ruhát százöt­ven koronáért. Nem vitatkoztam vele, örültem, hogy pénzem van. Elég szegénynek éreztem magam. Járkál­tam egy darabig, hogy felélénküljön a vérkeringésem. Azután bementem a városba egy liter tejért meg negyed (kiló kenyérért. Rám fért volna már valami jobb kaja is, mert a zsíros kenyértől és víztől összeakadozott a lábam. Lógott rajtam a ruha, lötyögtettem a szatyro­mat, a tejnek legalább a fele kifolyt. Átnedvesítette a szatyrot, a kenyeret. Az árnyékos oldalon mentem, a fal tövében. Megint elfelejtettem anyámnak feladni a levelet. Felriasztottam egy csomó galambot a téren. Élveztem az eget, mély volt és tiszta. Mindenütt, ahová csak odasütött a nap, galambok, verebek ültek. Azt hit­tem, május van, én kislány vagyok, és templomba me­gyek vasárnap délelőtt otthon, a falumban. Tiszta akar­92

Next

/
Thumbnails
Contents