Duba Gyula (vál., előszó): Fekete szél. Fiatal szlovákiai magyar prózaírók antológiája (Bratislava. Madách, 1972)

Kövesdi János: Rekviem

furdalással és némi szégyenérzettel vallja be maga előtt. Hányszor felzokogott álmában, vagy felriadt ál­mából az üresen maradt szülői házban is, meg a nővé­rénél is! Esténként, ha elérkezett a lefekvés ideje (egyikük sem akart soha éjfélnél előbb ágyba mennii!), valami nyugtalan remegés lett rajta úrrá. Félt a képte­len, olykor borzalmas, lidércnyomásos álomképéktől. Akárcsak most. Talán mégis jobb lett volna, ha nem olyan fülkét kérek, ahol egyediül lehetők. De egyedül talán senki sem alszik szívesen, mert az álom részlethalál, márpedig meghalni, ha egyszer mé­gis bekövetkezik, senki sem igen szerethet magára mariadottan. Ha azt vesszük, az álom annyi, mint elis­merni a bukásunkat a halállal szemben, az öntudatlan­ság teljes vállalása, az én veresége, lemondás, telhe­tetlen beismerése mindannák, ami mulandó voltunkból kimondatlanul is következik: Egy hevenyészve össze­eszkábált gyönge tutaj Vagyunk, mély a fölöttünk álló ősküklopsz, a mindenható természet jóvoltából ideig­óráig lebeg az élet örvényei fölött, s amely képtelen fennmaradni a vízen, ha nem szabadulhat niaponta a terhektől, amiket a hullámok a hátára dobnak. Megfordul, békucorodik a fal tövébe, de a Villanyt égve hagyja. Egyszerre érzékélnl kezdi a rádió hang­szórójából áradó haílk tánczenét, úgy találja, hogy ide­gesítő beilső remegést keltett benne. Jobb lenne, ha kikapcsolnák. Majd szól a jegykezelőnek. Hallgatja az alig észlelhető zajokat és peroenéseket. A szomszédos kupéból reccsenések és bizonytalan hangrögök gurul­nak át hozzá. Aztán a másodperc egy tört részére némaságba fagy körülötte münden, ez az idő egy kö­römnyi örökkévalóságnak tetszik számára. A fülke idő­közben felmelegedett száraz levegőjének — furcsa mód — tömjénszaga van. Tudata bágyadtan mocorog és matat. Hirtelen fülledt hőhullám csapja meg. Derékig kiszabadítja magát a paplan alól, s lehúzza a melegítő­felsőrész villámzárját. Ki Ikelllene egy kicsit nyitni az 158

Next

/
Thumbnails
Contents