Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár a Bocskay-felkelés alatt

Pálffy rendeletet kapott a királytól, hogy vegye át annak főkapitányságát és ott székeljen. Pálffy halála után azonban az esztergomi várőrség teljesen német katonákból került ki, német tisztek és kapitány vezetése alatt. Ők adták is fel a várat 10 év múlva a töröknek. Érsekújvár a Bocskay-felkelés alatt Pálffy Miklós halála után az 1601. évi országgyűlés arra kérte a királyt, hogy a dunáninneni főkapitányságot minél előbb magyar emberrel töltse be. A KK. és RR. eme kívánsága teljesült: a király generális főkapitánnyá még az évben Thurzó György grófot nevezte ki. Thurzó azonban 1604-ben lemondott és helyébe a király a magyar urak és tanácsosok egyértelmű javaslatára a német származású, fiatal Kollonits Szigfridet nevezte ki. A 32 éves uj főkapitány mögött ekkor már a harci érdemek egész sorozata állott. A harcmezőn ismerte meg a magyarokat s a magyarok őt. Páratlan bátorsága és veszedelmet nem ismerő vakmerősége, emellett szeretetreméltó modora és bőkezűsége barátjaivá tette a magyar főurakat és hős bajtársakká a katonákat, akik tűzbe mentek érte. Maga Rudolf király elismeréssel adózott hősiességének, amikor súlyos aranyláncot akasztott nyakába és lovasezredessé nevezte ki. Az 1598. évi országgyűlés 41. cikkelyében érdemeit azzal honorálta, hogy a magyar főurak sorába iktatta. Az indokolásban kiemelik, minthogy a KK. és RR. maguk is tudják, hogy Kollonits 59