Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

A második Érsekujvár

nem akarja adni az főkapitány szállásául«. Érsekújvár csak Pálffy Miklós óta lett a főkapitány székhelyévé. Forgáchnak is sok baja volt az idegen katonákkal és tisztjeikkel. 1587-ben őszintén és nyiltan emelt panaszt ellenük a király előtt. «Az ország rendei érzik és látják ezt és irgalomért, igazságért s a régi állapot visszaállításáért esedeznek. Vájjon miért nem hallgatja meg fölséged a szegényeket? Hiszen az idegeneknek mostani kormányzása elveszíti a végvárakat s velük együtt az egész országot.

6) Könnyen lehet, ezek az okok késztették Forgách Simont arra, hogy az 1587. országgyűlésen a főkapitányságról lemondjon. Utódjává a király következő évben Pálffy Miklóst nevezte ki, aki székhelyét Érsekújvárra helyezte át.)

7 A fizetési zavarok alatta sem szüneteltek, sőt fokozódtak. Ékesszóló bizonyítékot nyújt erre Pálffy Miklós levele, melyet 1580-ben Ernő főhercegnek irt. Jelenti, hogy tavasszal a végvárakban semmi zsold sincs, a katonák lovaikat kihajtják a füre s rabolják a szegény népet — s ez a sajnálatos rendszer megmarad mindaddig, mig junius havában a morva rendi adószedő a zsolddal meg nem jő. Azért szükségesnek tartja, hogy a morva adószedő az egész morva adóval jöjjön be s annak kiosztásával a nép jajjai és az országgyűlés panaszai megszűnjenek.

8) Pálffy, hogy a végvárak őrségeit megnyugtassa, kijelentette, hogy a vitézlő nép fizetése végett ezentúl 6) Takáts. Régi idők, régi emberek. 11. ') Századok. 1899. 701. 8) Hóman—Szegfű i. m. IV. 152. 50