Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár alapítása

lalgatni és mig testvére István 1571-ben Kért foglalta el, ő maga Tardoskeddnek és Nyárhidnak Suránnyal határos rétjét Iekaszáltatta és Surányba hordatta. Veranchich akkor éppen Újvárban tartózkodott. Nyárhidi tisztjét vagy 22 gyalogossal és Rácz István lovassal kiküldte, hogy a surányiakat a széna behordásában megakadályozza. Útközben Dóczy Pállal és néhány surányi katonával találkoztak, akik azonnal kardot rántottak, hogy Veranchich érsek embereit visszaűzzék. A lármára Surányból még 2 lovas és 36 gyalogos jött ki, akik aztán nemcsak az érsek embereit szorították vissza, hanem a szénát, sőt az érsek jobbágyainak lovait, kocsijait is elvitték. Ekkorra azonban Újvárból a kapitány vezérlete alatt 40 emberből álló segítség érkezett, mely a szekereket és lovakat visszaszerezte, de a széna és a kaszálóról elhajtott marhák már Surányban voltak. Viszonzásul az érsek Forgáchnak marháit hajtotta el. Erre Forgách meggondolta a dolgot és harmadnapra, júl. 18-án az érsek jobbágyainak jószágát visszaküldte, mire az érsek is Forgáchnak zálogba vett marháit visszaadta. Veranchich érsek másnap panaszt emelt Miksa főhercegnél Forgáchnak erőszakoskodásai ellen, aki azonban kellemetlenkedéseit tovább is folytatta. Ugyanazon évben karácsony előtt királyi biztosok érkeztek Surányba, akik az Újvár és Surány közti rétségen vizsgálatot akartak tartani az őrség fölött. Mivel ilyesmi eddig még nem történt, Ghiczy várkapitány utasítást kért az érsektől, mitévő legyen, — addig pedig az őrséget Újvár42