Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár alapítása

tyusföldjét a Garam és Vág között pusztitgatta. Egyik alkalommal, midőn 400 török dus zsákmányával hazafelé iparkodott, a vitéz Zolthay Lőrinc 93 huszárjával Bartnál szembeszállt velük. A törökök fáradtak voltak és már ez okból is ki akarták az újváriakat kerülni, Zolthay azonban eléjük állt és követelte tőlük, ha igaz vitézek, szálljanak vele szembe. Ő — úgymond — az a Zolthay Lőrinc, aki még mindig lándzsát tört és kardot próbált a törökkel. A törökök azt felelték, hogy majd máskor adnak harcot. Most fáradtak és hazafelé tartanak. Zolthay erre haragra lobbant és a törököket gyáva asszonyoknak és szajháknak nevezte. Ezt már a törökök sem viselhették el és a küzdelembe beleegyeztek. Zolthay megengedi nekik, hogy dandárba álljanak, ő maga pedig 24 válogatott lovasát az érseki zászló őrzésére a dombra küldött és 70 lovasával a török hadra rontott oly erővel, hogy a törökök hét sorát áttörve, szétveri és futásnak kergeti. Füles Miklós, Zolthay egyik legpróbáltabb főlegénye a törökök agájával került össze. Kopjával rohantak egymásra, majd mikor mindkettejük kopjája eltörött, karddal folytatták a viadalt. Füles végre erőt vett az agán, aki halálos sebbel hullott le lováról. A bevett szokás szerint Füles elszedé az aga szép fegyverzetét és drága ruháját, őt magát pedig rabul akarta tovább cipelni. Az aga azonban maga kérte, vegye fejét, mert halálos sebével ugy sem követhetné; és Füles e kívánságot teljesítette. A csatában 28 törököt levágtak, 15-öt elfogtak, két zászló és a zsákmánynak nagy része Zolthay kezébe jutott. Két aga is elesett, öt pedig megsebesült. Azok közül, akik Esztergom felé mene36