Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár alapítása

ket a hosszú béke korának nevezik, bár kisebb csatározások azért nagyon is gyakran előfordultak. Már 1571. nyarán, mikor Verancsics érsekprimás az erődítés munkáinak megtekintésére Újvárba érkezett, vele együtt jöttek a király biztosai is: Salm Miklós gróf, Zserotin Frigyes és Proznowsky Primiszló, akik az érsek jelenlétében jelölték ki az építendő uj vár terepét. Az építkezés azonban igen lassan indult meg, azaz öt év alatt semmi sem történt, mert a királynak pénze nem volt. Az 1577. évben Ernő főherceg elnöklete alatt megtartott haditanácskozáson még mindig arról tárgyalnak, hogy Újvár a legalkalmasabb hely arra, hogy ott «tekintélyes erősséget kell épiteni, amely az ellenséget a Dunán innen feltartóztathassa.« A várat «azon helyen és azon alakban, amint kinézték, ki kell jelölni, megkezdeni és felépíteni.« A haditanács javasolta, hogy az esztergomi érsekség jövedelmeiből évi 6000 tallér fordittassék Újvár építésére mindaddig, mig a vár fel nem épül. És mivel Ausztriának egy tiszteletreméltó vidéke (Csehország?) 25.000 frtot adományozott Újvár építésére, Magyarország és Szilézia rendjei annál könnyebben lesznek rábírhatók, hogy hasonlóképen tekintélyes összeggel járuljanak hozzá, miután ezen erődítmények az ő javukra és biztonságukra szolgálnak.

7

8) A cseh rendek még külön is figyelmeztették a királyt, hogy ne töltse be az esztergomi érseki széket, mert ennek jövedelme is hasznos a védelemre s amig betöltve nincs, addig az ő terheik is könnyebbek.

7') 7

S) Hadtört. Közlem. 1914. 673—674. 7

8) Hóman-Szekfü, IV. 153. 31