Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

cséni csata után a kurucság soraiban jelentkezett, Bottyán volt az, aki fejét nem vesztette. Hadával, amely időközben 10—12.000 főre szaporodott, az Esztergom, Garamszentbenedek, Korpona és Vác közötti négyszögön tanyázott, ahonnan hol a bányavárosokra csapott, hol Buda és Esztergom környékét fenyegette. Lévát is újból hatalmába kerítette, melynek falait lebontatta s árkait betemette. Október 29-én Cusani tábornokot, aki a Dunántúlra szállítmányt kisért, Galánta előtt

1 utolérte és heves harc után, mialatt a község a pattogó gránátoktól meggyulladt és elhamvad. Cusanit visszavonulásra kényszeritette. A podgyász egy részét, nagyszámú szarvasmarhával Érsekújvárba szállította.

2

7) Másnap pedig 800 szekér élelmiszert vitetett a várba.

:

8) E szállítmányok biztosításáról Bottyán akkép gondoskodott, hogy a Garamon Csatánál állóhidat veretett s azt hidfősáncokkal erősítette meg, melyek egészen Bényig húzódtak. Érsekújvár és Csata között legvitézebb két dandárnokát: Ebeczkyt és Balogh Istvánt helyezte el ezredeikkel Jászfalu, Kürt, Csúz, Für, Ölved, Bény, Kéménd és Zseliz falvakba. Minthogy Érsekújvár ostroma után az őrséget megszaporították és Berthóty betegsége alatt az élelmiszerekkel nem gazdálkodtak, a 800 szekér szállítmány 1709. január havában ugyancsak megfogyatkozott. Bottyán ennélfogva segítséget kért a fejedelemtől, hogy az eleséget Szécsényből Újvárba szállíthassa. A fejedelem azonal meghagyta 2

7) Thaly. Bottyán János. 302. 2

8) U. o. 296. 286