Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

gyanúsították, hogy azokat e környéken levő birtokainak: Köbölkút, Bátorkeszi, Kisujfalu stb. védelmére használja fel. Minthogy a fejedelem e sánc őrségével nem akarta hadierejét szétforgácsolni, augusztus havában a sáncok széthányatását rendelte el. Alighogy ez megtörtént, a császáriak a sáncokat újra felépítették és őrséget helyeztek beléjük.1) A trencséni szerencsétlen csata után a fejedelem Kistapolcsányba s innen Egerbe ment. Bercsényit Léván, Bottyánt pedig Érsekújvár vidékén hagyta. Bottyán előre látta, hogy Érsekújvár ostromára hamarosan sor kerül, azért a várnak biztosítására minden lehetőt elkövetett. Berthóty betegsége bántotta s aug. 19-én azt irja a fejedelemnek: «Ezen végházbeli Commendans Uram Istennyomorultja; az ágybul sem kelhet fel; ide penig mostani időhöz képest sörény és rezolutus ember kellenék. Hajdú kevés vagyon, kivan is, már rosszul (kezd beszélni. Fölséged méltóztassék hamarjában csak valami háromszáz j ó magyar hajdút béküldeni, kihez bizhasún k«.

2

2) Egyéb bajok is voltak. Az őrség fizetéséhez pénz kellett és ez is hiányzott. Bottyánnak honszeretete s a fejedelem iránti hűsége ezen is segített; a katonákat saját pénzéből fizette. «Én az magam pénzét hétezer forintot — irja — az ittlévő militiára kiadtam, minden gregariusnak harmadfél forinttal fizetvén, de a tiszteknek egy pénz sem jutott belőle; eleget kedvezek ezen militiának, s mégis szöktön szökik. Soknak pat2

1) Villányi. 35. 2

:) Thaly. Bottyán János. 248. 282