Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

lotte hercegnő elébe Nyitrára, akit a császár férje befolyásolására küldött hozzá. A fejedelmi pár néhány napig Nyitrán tartózkodott s onnan Kistapolcsányba ment. Május 16-án a fejedelem feleségével és udvarával Érsekújvárba jött, ahol 19-én a tanácsülést megtartotta és 20-án a fegyverszünetet aláirta. A fejedelmi udvar jól érezte magát, a szenátus is — mint Rákóczi irja — sokat vadászott, táncolt, mulatott és kocódott.

1

5) Június 7-én a szenátus ülés tartott, utána pedig az Érsekújvárba érkezett békemegbizottakkal tárgyaltak. Másnap a fejedelem a békeközvetitők tiszteletére a vár körül táborozó s újonnan felszerelt 12.000 főnyi reguláris ezredek fölött disz hadiszemlét tartott. A vár belső átalakitási munkálatai ekkor már befejezést nyertek s a javítási munkákat a várövön kivül folytatták: az árok mélyítésén, a contrescarpe-ok kiburkolása s uj fedett utja, a malomerőd s egyéb külső müvek megerősítésén erősen dolgoztak. Ugyané napon adta ki Bercsényi Érsekújvárból rendeletét a vezénylő tábornokokhoz, melyben a táborok és vezénylet rendjét a fejedelem hozzájárulásával a fegyverszünet végéig szabályozta. Eszerint a kuruc hadsereg hat táborra oszlott öt vezénylő tábornok és egy dandárnok vezetése alatt A 12.000 főnyi reguláris hadosztály Érsekújvár körül táborozott Forgách Simon gróf vezetése alatt. Ugyanott voltak elhelyezve az udvari testőrezredek is Vay Ádám udvari főkapitány vezetése alatt. A várnak őrségét pedig másfél gyalogezred alkotta. A «derék tábor« vagyis a köz1

5) Márki i. m. I. 528—536. 276