Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár ujjáépítése, Széchény György. Az 1700. évi összeírás

vetkező évben pedig nov. 9-én a vágujhelyi vmegyegyülésen újból kihirdették. 1710. november 7-én nemes Bogdány Ferenc Újvár birája és nemes Timon István a fenti kiváltságlevelet Keresztély Ágost szász herceg érsekprimás elé terjesztették, aki a kiváltságos szerződést újból megerősítette s jóváhagyta.

8) 1715. ápril. 29-én a hercegprimás, — aki fentartotta magának a jogot, hogy a városbíró választását jóváhagyja vagy megtagadja, ha ellene kifogás emelhető — az akkor ismételten megválasztott Pesthy Andrást megerősíti azzal, hogy a város számadásait minél előbb terjessze be. A hercegprimás hozzáfűzte: «ezt azért tette, hogy az érseki tisztek a városbíró választásába ne avatkozzanak.«

7) Széchény György érsekprimás építkezéseit a pozsonyi érseki palotán kezdte meg, amelyre 1691-ben a felső emeletet építette.

8) Az építkezést Érsekújvárban folytatta. Egyidőben dolgoztak a Pázmány által épitett érseki palotának, mely a két ostrom alatt sokat szenvedett, helyrehozatalán és a félig romokban levő plébániatemplom újjáépítésén. Mindkettő 1693-ban készült el, miként azt a templom belső kapuja felett és az érseki palota kapualjában elhelyezett és ma is látható cimeres felirat 1693. évszámmal megörökítette. A templomon végzett munkákról a Pongrácz Imre nyitrai főesperes által 1695-ben megtartott Canonica Visi táti o tájékoztat bünnünket. Eszerint ®) Hgprim. l'tár M. 33. 7) U. ott. 8) L. A régi érsekprimási palota sz. László kápolnája Pozsonyban c. müvem 6. lapját. 240