Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár ujjáépítése, Széchény György. Az 1700. évi összeírás

zata bizonyára azon alapult, hogy csak hegyek ormán épült várakat látott, ennélfogva sikon épült várat elképzelni sem tudott. Ettől azonban eltekintve, Érsekújvárról nyújtott rövid leirása is mutatja, hogy a vár és környéke valóságos romhalmazzá lett, amelyet teljesen újonnan kellett felépíteni. A következő évek felszabadító hadjáratai az építési munkát lehetetlenné tették. A pénz és munkaerő a háború folytatásához kellett, öt-hat év telt el, mire az újjáépítés és rendezkedés nagy müve megindulhatott. Az esztergomi érseki széket 1685. március 21-én a 83 éves aggastyán Szécheny György foglalta el, aki azonban korát meghazudtoló akaraterővel rendelkezett és méltán Érsekújvár második alapitójának tekinthető. Mikor kineveztetése után — tekintettel az érseki jószágok elpusztulására — a pápai dijak leszállítását kérte, Buonvisi pápai nuncius e kijelentéssel fordult ellene: az érsekség most szegény, de Újvár visszavétele után gazdaggá lesz. Mikor azután az új érsekprimás kijelentette, hogy végrendeletében egész vagyonát amúgy is a magyarországi várak megerősítésére fogja hagyni, a dijakat Rómában leszállították.

3) Szécheny György tényleg nemcsak «szent, gazdag és tudós«, hanem «a bőkezűség és adakozás csodája« volt. Szinte lehetetlen felsorolni mindazt, amit egyházának, hazájának, a kultúrának és a szegényeknek áldozott. Az ország törvénykönyve megörökítette, hogy Lubló várának és a 3) Fraknói: XI. Ince pápa. 127. Széchény a magyar végvárak erődítéseire végrendeletében 180,000 frtot hagyományozott. 233